Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1987 (14. évfolyam)
1987 / 1. szám - Madarász György - Rajcsányi Péter: Az amerikai törvényhozó és végrehajtó hatalom viszonya (Az 1973. évi hadviselési törvény példáján)
amerikai csapatok bevetésével kapcsolatos alkotmányos kötelezettségeinek teljesítéséhez. A jelentést követően 60 (külön kongresszusi jóváhagyással 90) napon belül ki kell vonni az alakulatokat a harci helyzetből — kivéve, ha a Kongresszus felhatalmazást ad a harci cselekmények folytatására. A Kongresszus (egybehangzó döntéssel — concurrent resolution) 60 napon belül is visszavonhatja az alakulatokat. A törvény nem foglalkozik a titkos jelentésekkel. így nincs szó arról, hogy a teljes elnöki jelentést automatikusan közölnék a Kongresszus minden tagjával, illetve a közvéleménnyel. Abban az esetben, ha az elnök minden részletre kiterjedő jelentést ír, érthető módon biztosnak kell lennie benne, hogy a Kongresszusnak elmondott, de általa titkosnak tartott információk nem kerülnek nyilvánosságra. Másrészről a törvényhozóknak is biztosnak kell lenniük abban, hogy semmilyen lényeges információt nem hallgat el előlük az elnök egyszerűen azért, megrt azok közlése esetleg keresztezi az elképzelései végrehajtását. A Kongresszus viszont arra nem kötelezhető, hogy az elnök titkosnak tartott információit ne hozza nyilvánosságra, amennyiben úgy érzi, hogy azok lényegesek a nemzet érdekei szempontjából. A Kongresszus a törvényben meghatározza azt is, hogy ha az elnök hadüzenet vagy kongresszusi felhatalmazás nélkül küld katonai alakulatokat harci helyzetbe, a döntést a Kongresszus hatályon kívül helyezheti, és ezt az elnök nem vétózhatja meg. Nem tartozik a törvény hatálya alá a más országokkal közösen megtartott törzsvezetési gyakorlatokon való részvétel. A törvény értelmében viszont a „hadsereg bevetése” fogalmába beletartozik (tehát kongresszusi jóváhagyás szükséges hozzá), ha amerikai alakulatok tagjait parancsnokká, tanácsadóvá nevezik ki bármely állam vagy kormány reguláris vagy irreguláris hadseregébe, amikor azok harcot folytatnak, vagy fennáll a közvetlen veszélye annak, hogy harcba keverednek. A törvény életbelépése óta eltelt időben több olyan eset fordult elő, ahol alkalmazni kellett, illetve kellett volna a hadviselési törvényt. A törvény alkalmazásának, illetve alkalmazhatósága korlátainak igen jellemző esete volt a Mayaguez hajó visszaszerzésére 1975 májusában indított sikeres katonai akció. A Mayaguez-incidens és a hadviselési törvény 1975. május 12-én nem egészen két héttel azután, hogy az amerikai csapatok elhagyták Vietnamot, a Mayaguez nevű kereskedelmi hajót, amely a Kambodzsához tartozó Poulo Wai-sziget mellett mintegy hét mérföld48
