Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1987 (14. évfolyam)

1987 / 3. szám - Kollár Nóra: Új Godesberg? Az SPD új elvi programja-vagy a politika átértékelése

növekedés volt, ami nagymértékben segítette elő az SPD kormányra kerülését, és nem kis szerepe volt abban, hogy 13 éves kormányzati tevékenysége bel- és külpolitikailag egyaránt jórészt sikeres legyen.

Az 1970-es évek elején elkezdődött és az SPD-vezetés által időben fel nem ismert világgazdasági és világpolitikai változások, de maga a demokratikus szocializmus belső evolúciója is felvetették egy új elvi program szükségességét. Az 1975-ben elfogadott Iránymutató-85 azonban sikertelen kísérletnek bizonyult arra, hogy a godesbergi elvek alapján 1985-ig meghatározza az SPD céljait és gyakorlati tevékenységét. A kísérlet sikertelensége már a dokumentum elfogadása idején is világos volt az SPD baloldala számára. így érthetőek az Iránymutató-85-öt ért bírálatok és az az igény is, hogy a világban lezajlott változásokhoz jobban igazodó, konkrét és lehetőleg az SPD újabb sikereit elősegítő elvi program szülessen.

Figyelemreméltó, hogy még 1973-ban, az SPD hannoveri kongresz- szusán Willy Brandt pártelnök javaslatára létrehozták az Alapértékek Bizottságát (Grundwerte Komission), amelynek egyik célja az volt, hogy összefogja az új elvi program kidolgozására irányuló erőfeszítéseket. A bizottság 1974 októberében kezdte meg munkáját, s 1977-ben tette közzé első dokumentumát „Alapértékek egy veszélyeztetett világban”1 címmel. Az írás az Iránymutató-85 kiegészítésének tekinthető, különösen az elhúzódó világgazdasági válság kapcsán felmerülő gazdasági problémák megoldására irányuló törekvések felmérése szempontjából.

Az ' „Alapértékek és alapjogok”2 című, 1979-ben közzétett második bizottsági dokumentum megkísérli a godesbergi program alapértékeit tipologizálni. Ez azért vált szükségessé, mert a godesbergi programot az SPD-n belül főleg azért érte bírálat, hogy benne az alapértékeket eléggé általánosan fogalmazták meg, különböző értelmezésekre adva ezzel lehetőséget. Ez a kísérlet nem bizonyult különösebben sikeresnek, hiszen a szabadság változatlanul a polgári liberalizmus szellemében, abszolút, absztrakt érték gyanánt fogalmazódik meg. (Vesd össze H. Schmidtnek az SPD 1977-es hamburgi kongresszusán elfoglalt álláspontjával.) Az egyenlőség — a dokumentum tanulsága szerint — ugyanolyan cél, mint a szocializmus kivívása, amelyhez a német szociáldemokrácia a permanens reformok folyamatában jutna el, s e folyamat előrehaladtával javulnának az egyenlőség biztosításának feltételei is. A szolidaritás a szociáldemokrata ideológia fontos és vonzó vonása, tartalma azonban állandóan változik a konkrét politikai helyzettől, a nemzetközi erőviszonyok alakulásától és az SPD változó érdekeitől függően. így a tipológia meglehetősen relatív, különböző értelmezésekre ad lehetőséget.

A bizottságnak az új elvi programot előkészítő legfontosabb doku50