Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1987 (14. évfolyam)
1987 / 1. szám - Horn Gyula: A békés együttélés új dimenziói
nyugati viszony fejlődése nélkül. S végül, de nem utolsósorban, a tőkés gazdasági fejlődés regionális hangsúlyeltolódásai következtében, s főképpen a csendes-óceáni térség rohamos előretörése nyomán, Nyugat-Európa olyan gazdasági gondokkal küszködik, amelyek megoldásában komoly szerepe lehet a kelet-európaiakkal való együttműködés erősítésének. Irreális lenne feltételezni, hogy a Szovjetunió és más szocialista országok Nyugat-Európa irányában folytatott újszerűbb politikájának célja leválasztani az érintett országokat az Egyesült Államoktól. Ilyesfajta törekvés kudarcra lenne ítélve, hiszen Nyugat-Európa a NATO része, rendkívül nagyarányú a gazdasági összefonódása az Egyesült Államokkal, nem is szólva az azonos típusú társadalmi berendezkedésükről. Az új megközelítésen alapuló felfogásnak és politikának több összetevő eleme van. Újragondolásra van szükség a nyugat-európai gazdasági és politikai integrációs folyamatok megítélésében és a hozzájuk való viszonyban. Figyelembe kell venni, hogy e folyamat hátterében a tőkés világban zajló olyan új jelenségek húzódnak meg, amelyek a világgazdaság mai fejlődési vonulataiból erednek. Az Egyesült Államok és Japán technikai kihívása, az újonnan iparosodott országok gazdasági expanziója és az általuk diktált verseny, valamint más tényezők az integráció fejlesztésére, a gazdasági erők összefogására ösztönöznek. Jól érzékelteti ezt a törekvést az Európa Parlament szerződéstervezete az Európai Unió létrehozására. Célként tűzik ki a tényleges közös piacot, vagyis a tőke, az áruk, a személyek és a szolgáltatások korlátozásoktól mentes áramoltatását, a gazdasági mechanizmusok homogenitását, a környezetvédelmi és a szociális kérdések európai méretű kezelését. A legfontosabb törekvések között említhetjük a nyugat-európai politikai egység megteremtését, a külpolitika. s különösképpen a biztonságpolitika egységes kezelését. Az Egységes Európai Akta elnevezésű dokumentum foglalja keretbe az unió létrehozására vonatkozó elgondolásokat és javaslatokat, beleértve az Európai Gazdasági Közösség további reformjában megvalósítandó elemeket is. Jóllehet a dokumentum nem tesz említést a közösség lehetséges kapcsolatairól a KGST-vei, az Európa Parlament álláspontja szerint az enyhülési folyamat feltételezi e kapcsolatok kiépítését. Annál is inkább, mivel az EGK már rendezte viszonyát a világ országainak túlnyomó többségével, s így lényegében a KGST-tagállamok képezik a hiányzó láncszemet kapcsolataikban. Általános tapasztalatként fogalmazható meg, hogy a nemzetközi munkamegosztásban való intenzívebb részvételhez vezető út szerves része a tartós együttműködési formák kiszélesítése, az előrelépés a regionális gazdasági integrációk közötti kapcsolatok erősítésében. A KGST és az EGK közötti hivatalos viszony és egyes munkaszerveik közötti gyakorlati 19
