Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1987 (14. évfolyam)
1987 / 2. szám - Szűrös Mátyás: A nemzeti és a nemzetközi érdekek összefüggése a magyar külpolitikában
SZŰRÖS MÁTYÁS A nemzeti és a nemzetközi érdekek A magyar közvélemény tisztelettel tekint Svédországra. Őszinte elismeréssel adózik az ország gazdasági teljesítményének, semleges, békeszerető, aktív külpolitikájának, demokratikus belső viszonyainak; becsüli a fogalommá vált szociális vívmányokat. Ugyanakkor egy svédnek valószínűleg nem lehet könnyű feladat a mi helyzetünkbe képzelnie magát. Igaz, népeink történelmében több hasonló vonást találunk: megkésett feudalizmus és nehezen induló polgári fejlődés, fellendülés a múlt század második felében — s ennek rögtön az árnyoldala is: a nyomor elől Amerikába kivándorlók tömege mindkét országból. Vilhelm Moberg könyvei vagy Jan Troell „Kivándorlók” című filmje hozzánk is szólnak. A párhuzamosságok mellett azonban inkább jellemzőek az eltérések. Száz évvel ezelőtt a két ország a gazdasági fejlettség közel azonos szintjén állt, Svédországnak azonban később sikerült a világgazdaság élvonalába felzárkóznia, míg nekünk sajnos nem. Ebben többek között döntő szerepe van annak a körülménynek, hogy Svédország 170 éve nem háborúzott, miközben Magyarország megszenvedte az első világháború pusztításait, sőt területének kétharmadát, magyarajkú népességének egyharmadát elveszítette. A korábbi gazdasági egységet jelentő Osztrák—Magyar Monarchia felbomlott; 1918—19-ben forradalmak, majd ellenforradalom rázta meg az országot. Az ezt követő évtizedekben az uralkodó osztályok rövidlátó politikája, amely — a realizmus és az alternatívákban való gondolkodás képessége nélkül — minden elcsatolt terület visszaszerzésére törekedett, a rossz oldalra sodorta és újabb katasztrófába döntötte Magyarországot. a magyar * A Svéd Külügyi Intézetben tartott előadás alapján.
