Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1987 (14. évfolyam)
1987 / 1. szám - Csaba László: A KGST és a nyolcvanas évek kihívása II.
A rövid és középtávon lehetséges és várható gyakorlati módosításokról Keleten és Nyugaton egyaránt növekszik a regionális gazdasági integrációk csodaszer voltát illető kétely. Ez nagyjából természetes válaszreakciója az első tizenöt évet jellemző túlzott várakozásoknak, valamint annak, hogy a szomszéd államok gyors egybeolvadását hirdető és célul kitűző elképzelések fennakadtak a fejlődés jelenlegi történelmi szakaszát jellemző politikai és gazdasági érdekek hálóján. A világgazdasági korszakváltás, az integráció lassú és nem is mindenben sikeres külpiaci alkalmazkodása, továbbá annak bizonyossá válása, hogy a világgazdaság viharaitól nem ment meg a nyugodtabbnak látszó regionális piacokra való visszahúzódás, szintén józanítólag hatott. Másfelől viszont látni kell, ha a résztvevőknek kellő bátorságuk van ahhoz, hogy átértékeljék a kezdeti célkitűzéseiket és elvárásaikat, s a regionális együttműködés sebességét és módszereit is a realitásokhoz, nem pedig elvont eszmékhez szabják, akkor az elméletieskedés és az elvont tételek meg a tapasztalat közötti távolság felismerése miatti kiábrándultság helyét a gyakorlatilag megoldható és így a távlati célokhoz való fokozatos, de tényleges közeledést kézzelfoghatóvá tevő nagyszámú feladat teljesítése veszi át. Ebben érthetően lényegesen nagyobb a sikerélmény esélye is. A KGST 1984. évi csúcsértekezlete reális követelményeknek adott hangot. Igaz, sem a gazdasági teljesítmény növelése, sem az integráció terv- vagy piaci jellegű elmélyítése kérdésében nem ígért túl sokat, mert ennek nem lett volna meg az alapja. De az ott kialakított közös egyezség jó lehetőséget nyújt arra, hogy úrrá lehessünk a KGST-országok közötti együttműködést akadályozó számos konkrét rövid- és hosszabb távú nehézségen. A csúcstalálkozó határozott arról, hogy a tagországok műszaki és tudományos haladását az ezredfordulóig szóló programban kell körvonalazni. A KGST-tagállamok műszaki és tudományos haladásának komplex programja35 (a továbbiakban: program) című dokumentumot eredetileg csak az 1986. évi ülésszaknak kellett volna jóváhagynia. Az új, dinamikus szovjet vezetés kezdeményezésére 1985 szeptemberében meggyorsították a munkát, s az 1985 decemberére összehívott rendkívüli ülésszakra a program már minden tagállam jóváhagyását elnyerte. A kidolgozást megkönnyítette, hogy mind a 93 témában szovjet főszervezet hangolta össze a tevékenységet, akik a programot mind tematikájában, mind felépítésében a Szovjetunió ekkor készülő — és a XXVII. párt- kongresszust megelőző vitában megtárgyalt, majd a kongresszuson jóváhagyott — hosszú távú tervével párhuzamosan, azzal szoros felépítésben dolgozták ki.36 A program a KGST-együttműködés hagyományos és új vonásainak 139
