Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1987 (14. évfolyam)
1987 / 1. szám - Csaba László: A KGST és a nyolcvanas évek kihívása II.
lis fedezetét is előzetesen határozzák meg, és csak ezeknek a kérdéseknek a tisztázása után készüljön el a végleges hitelnyújtási szerződés.15 A legjelentősebb közös beruházási létesítmény kétségkívül a jamburgi gázvezeték, aminek tervezett költsége 20 Mrd TR.16 Ez sok tekintetben emlékeztet az 1970-es évek legnagyobb kiemelt fejlesztésére, az oren- burgi közös beruházásra, azzal a különbséggel, hogy az előbbi esetében a természeti feltételek lényegesen keményebbek. Mint a szovjet tervhivatal egyik elnökhelyettese megjegyezte, Jamburg nyenyec nyelven „nagy mocsarat” jelent; a terület teljesen kihalt, fél éven át rendszeresen előfordul a mínusz 60 fokos fagy, ott június még nem nyár és július már nem az; így azután az egész infrastruktúrát (beleértve a repülőteret, az utakat, a lakásokat, a vízvezetéket) a gázvezeték-építés előfeltételeként még létre kell hozni.17 Mint ismeretes, az orenburgi közös beruházásnál részben épp a „zöldmezős” telepítéseknél gyakori előre nem látott infrastrukturális többletkiadások okozták a befektetés nem lebecsülhető hatékonysági problémáit.13 A jamburgi beruházásban Magyarország az 1985. december 30- án aláírt kormányközi egyezmény alapján vesz részt. A tervek szerint nagy átmérőjű csöveket, technológiai berendezéseket, építőanyagokat és gépeket szállítunk, további jelentős a helyszínen végzett építési, tevékenységünk is. Ennek egy részét — a kivitelezői teljesítőképesség sajátosságai miatt — a kingiszeppi sivatagban levő és Jamburghoz nem kapcsolódó olajlelőhely hasonlóképp zöldmezős telepítésű feltárásában való részvétellel váltjuk ki. Mindkét esetben természetesen a munkaerő külön ösztönzésére is szükség van, ami — az adó- és vámmentesség és az utaztatás népgazdasági költségeit nem számítva — a hazai ipari átlagbér négy-ötszörösét jelenti.19 Az elmondottakból további részletezés nélkül is belátható, hogy egy TR kitermelésének költsége közös beruházások esetében többszörösen is meghaladja majd a népgazdasági átlagértéket jelentő 28 forintot, amit a gáz árának várható csökkenése még tetéz. Ezzel együtt is látni kell, hogy a jamburgi beruházás tervezett hatékonysági mutatói jobbak voltak, mint az orenburgi beruházás utókalkulált tényleges értékei. Nem érdektelen viszont arra sem emlékeztetni, hogy a korábbi tapasztalatok szerint20 a magyar gép- és építőipar a viszonylag könnyebb orenburgi feltételeknek is csak korlátozottan tudott megfelelni. Ekkor is vállalták a rendkívüli körülmények között is üzembiztos, nagy átmérőjű különleges csövek gyártását, ez azonban meghaladta a magyar ipar tényleges teljesítőképességét. Épp ez volt az oka annak, hogy a közös létesítmény 50 százalék feletti konvertibilisimport-tartalma jócskán felülmúlta a tervezettet. A természeti feltételek tervezettnél nehezebb volta és más előre nem látott, valamint a szerződésben nem kellően tisztázott kikötések magyarázták az 131
