Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1987 (14. évfolyam)
1987 / 1. szám - Tóthné Nagy Magdolna: Változás és folytonosság az el nem kötelezettek mozgalmában (Az el nem kötelezettek hararei csúcskonferenciájáról)
lenleg távolabbinak tűnik, mint bármikor. Ennek ellenére elutasította a szkepticizmust, és azt hangsúlyozta, hogy a mozgalom pozitív erőként hat a globális feszültség enyhítéséért, a nemzeti függetlenségért, a leszerelésért, az ENSZ-alapokmány alapelveinek megtartásáért, a fejlődő országok gazdasági fejlődéséért vívott harcban. Radzsiv Gandhi az emberiség olyan közös ügyeiért vívott küzdelemmel azonosította a mozgalmat, mint az emberi méltóság, az emberi jogok, a túlélés, a békés egymás mellett élés, az egyenlőség és demokrácia, a függetlenség és biztonság. Ezek valóra váltása az el nem kötelezettektől négy nagy feladat megoldását követeli; ■ — az apartheid elleni harcot, amelyet, ha lehetséges, békés eszközökkel, köztük a nemzetközi közösség által kollektiven alkalmazott átfogó, kötelező szankciókkal és a frontországoknak nyújtott nagyobb támogatással kell elősegíteni; — az emberiség túlélésének megvalósítását, amit csak a nukleáris leszerelés és a békés egymás mellett élés biztosíthat; — „az elnyomás erői” elleni harcot a fejlődő világban található konfliktushelyzetekben; s végül — a nemzetközi gazdasági rend forradalmasítását, amelyben kulcsszerepet játszhat a Dél—Dél együttműködés, vonzóbbá téve az Észak számára az együttműködés multilaterális formáit. Ez élvezethez ahhoz a felismeréshez, hogy interdependens világunkban a fejlett országok prosperitása elképzelhetetlen a fejlődő országok gazdasági fejlődése nélkül. A konferencia ünnepélyes nyilatkozatot fogadott el a mozgalom 25. évfordulója alkalmából, amelyben megerősítette eddigi alapelvei és célkitűzései iránti elkötelezettségét.7 Vita a nemzetközi politikai kérdésekről A csúcskonferencián az általános vitában mindvégig konstruktív légkör uralkodott. A tagországok többsége arra törekedett, hogy a mozgalom hatékony lépéseinek, akcióinak szükségességét hangsúlyozza, és javaslatokat fogalmazzon meg, amelyek megállítják és visszafordítják a nemzetközi politikai és gazdasági helyzet veszélyes tendenciáit. A mozgalom fő feladatának továbbra is a béke megőrzését, a leszerelés előmozdítását, a nemzetközi feszültség csökkentését, az agressziók és konfliktusok megszüntetését, a nemzetközi kérdések igazságos és békés megoldásának bátorítását tartja. A béke megőrzéséért vállalt felelősség — mint láttuk — a mozgalomnak kezdettől fogva alapvető törekvése volt. Most, a nyolcvanas évek közepén is egyre nagyobb súlyt kap tevékenységükben a békét, a nemzetül
