Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1987 (14. évfolyam)

1987 / 1. szám - Tóthné Nagy Magdolna: Változás és folytonosság az el nem kötelezettek mozgalmában (Az el nem kötelezettek hararei csúcskonferenciájáról)

TÓTHNÉ NAGY MAGDOLNA Változás és folytonosság az el nem kötelezettek mozgalmában (Az el nem kötelezettek hararei csúcskonferenciájáról) Az el nem kötelezettek mozgalma 1986. szeptember 1-jén Hararében, Zim­babwe fővárosában ünnepelte fennállásának negyedszázados évfordulóját. A megemlékezés egybeesett az el nem kötelezett országok állam- és kor­mányfői VIII. csúcskonferenciájának kezdetével (1986. szeptember 1—6.). A mozgalom; 25 év; alatt nagy utat tett meg, hiszen alapításakor, az 1961-ben Belgrádban tartott csúcskonferenciáján 25 tagja volt, a nyolc­vanas évek közepére pedig immár 101 tagot tömörítő, átfogó politikai erő­vé, a nemzetközi kapcsolatok jelentős tényezőjévé vált. A mozgalom nem­csak az el nem kötelezettek és ezen keresztül a fejlődő világ sajátos érde­keit képviseli, hanem — politikai eszközökkel — érvényesíteni kívánja befolyását a világpolitika és a világgazdaság fő kérdéseiben is. A mozgalom politikájának konkrét tartalma és prioritásai az egyes történelmi szakaszok követelményeinek megfelelően változtak, időszakon­ként más és más feladatok domináltak, de mindenkor egyértelmű volt a mozgalom alapvető, antiimperialista irányvonala.1 A kialakulás idősza­kában, a politikai és gazdasági dekolonizáció idején elsősorban a politikai és gazdasági függetlenség kivívására helyezték a hangsúlyt. Ehhez kap­csolódott a független külpolitikai irányvonal meghirdetése, amely a hi­degháború idején a katonai tömbökből való távolmaradást hangsúlyozta, elősegítve a békés egymás mellett élés érvényesülését a konfrontációs im­perialista politikával szemben. A dekolonizációs feladatokat követően elő­térbe kerültek a teljes gazdasági függetlenség megszerzésével kapcsolatos teendők. Az enyhülés kedvezőbb lehetőségeket biztosító időszakában a mozgalom fő célkitűzései közé tartozott a fejlődő világban jelentkező konf­liktusok megoldása és egy új nemzetközi gazdasági rend megvalósítása. A hetvenes évek végétől a fokozatosan mind nehezebbé váló helyzetben a mozgalom a nemzetközi feszültség csökkentését és egységének megőr­104

Next

/
Oldalképek
Tartalom