Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1986 (13. évfolyam)
1986 / 2. szám - Mecseki György: A Papandreu-kormány bel-és külpolitikájának fő vonásai
hirdette, hogy Görögországnak alá kell rendelnie pillanatnyi nemzeti érdekeit e nagy cél elérésének, ezért minden módon együtt kell működnie a széthulló oszmán birodalom maradványain osztozkodó gyarmatosító, imperialista nagyhatalmakkal. Később, a XX. században e politika legmarkánsabb képviselője Elefteriosz Venizelosz volt, akinek kormányzása alatt Görögország a két Balkán-háborúban újabb jelentős területekkel gyarapodott. Az első világháború után a versailles-i és sevres-i döntések értelmében ugyanő katonai kísérletet tett Nyugat-Anatólia megszerzésére is. Ez a vállalkozása azonban kudarccal végződött, s 1923-ban, a laussanne-i egyezményben maga Venizelosz volt kénytelen aláírásával elismerni az azóta is érvényes görög-török határt. A „megali idea” látens módon ma is hat a görögök egy részére, s a „pánhellén” elnevezések - például a PASZOK nevében - nem alaptalanul apellálnak erre az érzületre. Karamanlisz, amikor a junta bukása után 1974-ben megalakította kormányát, szintén utalt a „megali ideára” mint olyan eszmére, ami összefogja a világon szerteszét élő görögöket. 18 Utoljára a Dodekanezosz-szigetcsoportot kapta meg Olaszországtól 1946-ban, a párizsi konferencia döntése értelmében. (Legnagyobb szigete Rodosz.) 19 Gökceada és Bozcaada, görög nevükön Imbrosz és Tencdosz szigete tartozik Törökországhoz. 20 Az ENSZ tengerjogi egyezménye még nem lépett érvénybe és nem egyetemes érvényű, mert bár a legtöbb állam - Görögország is - aláírta, sok más ország, köztük a vezető NATO-államok és Törökország nem írta alá. Az egyezmény nem előírja, hanem megengedi a felségvizek kiterjesztését 12 mérföldre, a vitás kérdéseket pedig az érintett országok kétoldalú tárgyalásai elé utalja. 21 Törökország évente kétszer tart nemzeti hadgyakorlatot az Égei-tenger térségében Tengeri Farkas fedőnévvel. E tengerrészeken nincsenek görög szigetek. 22 A NATO „Display Determination” hadgyakorlata idejére Törökország 1984. szeptember végén saját NOTAM-ot (notice to airmen, figyelmeztetés a veszélyre) bocsátott ki, kiterjesztve azt görög ellenőrzésű területre is. Görögország tiltakozott, és 24 órára lezárta a GREEN-18-as légifolyosót. 23 Törökország kifogásolta, hogy Papandreu egy 1981. évi nyilatkozatában az athéni FIR (polgári légiellenőrzési) határokat azonosnak nyilvánította a görög nemzeti határokkal, s hivatkozott arra, hogy a Polgári Repülésügyi Nemzetközi Szervezet 1980. évi montreáli ülése (A 23-11. sz. döntés) formálisan kimondja, hogy a nyílt vizek feletti légifolyosók ellenőrzése nem jelenti az ellenőrző állam szuverenitásának elismerését a terület felett. 21 A görög kormány kimutatta, hogy az 1936. évi montreux-i egyezmény aláírása után Törökország elfogadta a laussanne-i egyezmény Limnosz szigetére vonatkozó tiltó hatályának feloldását (Áras török külügyminiszter a parlamentben beszélt róla). Törökország ennek ellenére nem engedi azt bekapcsolni a NATO-hadgyakorlatokba, s a NATO ennek helyt ad. 25 A Rogers-egyezményt a Karamanlisz-kormány kötötte meg, amikor Görögország visszatért a NATO katonai szervezetébe. Az egyezmény értelmében a görögországi Larisszában NATO-parancsnokságot kellene felállítani. A görög kormány azzal az indokkal nem hajtja azt végre, hogy amíg a NATO nem támogatja a török igényekkel szemben, addig az operatív katonai irányítást a saját kezében akarja tartani. 28 Törökország viszont szélesebb értelemben véve is területi követelésekkel vádolja Görögországot, s ezt görög politikai és társadalmi személyek kijelentéseivel igyekszik bizonyítani. Idézik például Papandreu kijelentését, amely 1984. május 10-én a PASZOK kongresszusán hangzott el: „Konstantinápoly, Tenedosz, Imbrosz és Ciprus a hellenizmusból származik.” Idézgetik továbbá a görög orthodox egyház fejének egy 1979-ben közzétett interjúját is, amelyben a főpap kijelentette: „Én nem tudok együtt élni a háború utáni politikusok reálpolitikájával... Nem gondolom, hogy Konstantinápoly és Kisázsia a törököké... Amíg csak élek és a lábamon állok, kiáltani fogom: Isten áldja meg Amerikát, a hellén civilizációt és a bizánci álmot.” 22 Az ENSZ főtitkára erőfeszítést tesz egy mindkét felet kielégítő ciprusi tárgyalásos rendezés elérésére. 28 Ez nem jelenti azt, hogy nincs semmiféle bizalmatlanság a NATO-ban Papandreu politikájával szemben, hiszen az zavarja a szervezet egységes tevékenységét, s a kiszámíthatatlanság elemeit viszi bele. Le Monde, 1985. február 15. 28 Az egyezmény értelmében az Egyesült Államok négy támaszpontot és 29 kisegítő létesítményt működtethet Görögországban. 1983 januárjában bevezették a támaszpontok görög vámellenőrzését a fegyver- és kábítószercsempészés megakadályozása céljából. 30 A görögországi adóállomásokra az Egyesült Államoknak azért is szüksége van, mert a térségben másik számba jöhető szövetségese, Törökország egyáltalán nem engedélyezte - ismételt amerikai kérésre sem - az amerikai pénzen működő rádiók (Ámerika Hangja, Szabad Európa Rádió, Szabadság Rádió) átjátszását török területen. Tart attól, hogy egy ilyen lépést a Szovjetunió és az iszlám országok provokatívnak tartanának. 31 Törökország ellenzi a balkáni atomfegyvermentes övezet létrehozását, így annak jelenleg nincs realitása. Török álláspont szerint a Balkán biztonságát nem lehet Európa biztonságától elszakítva kezelni. Ez kétségtelenül NATO-álláspont. 32 A Papandreu-kormány végül is óvakodott átlépni bizonyos kritikus határokat az Egyesült Államokkal fennálló vitáiban. Ami pedig az amerikai oldalt illeti, arról egy ismert görög származású amerikai 53
