Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1986 (13. évfolyam)

1986 / 1. szám - SZEMLE - Balázs József: A neokonzervativizmus jelentkezése a külpolitikában

ez a helyzet lényegesen megváltozott. Az ipari modernizáció szempontjából kulcs- fontosságú ágazatokban (elektronika, biotechnika stb.) olyan modern termelési bázisok jöttek létre az Egyesült Államokban, amelyekkel Nyugat-Európa egyelőre nem tud lépést tartani. (Japán igen.) Az amerikai ipari növekedési ütem is elhagyta a nyugat-európait. A két régió közötti vita nem magából ebből a tényből származik, hanem abból, hogy az Egyesült Államok konzervatív gazdaság- politikája negatív hatást gyakorol a nyugat-európai gazdaságok helyzetére. A magas kamatlábak miatt a nyugat-európai tőke Amerikába vándorol. A mesterségesen magas dollárárfolyam megdrágítja az importot Nyugat-Európa számára. Az amerikai kormányzat korlátozza az oda irányuló nyugat-európai exportot stb. Tehát Nyugat-Európa egyre nehezebben tudja érvényesíteni gazdasági érdekeit.

3. Biztonságpolitikai kérdések. Nyugat-Európa biztonsága két tartópilléren nyugszik: a kelet-nyugati enyhülésen és az amerikai katonai (nukleáris) erőn. De ebből nem következik az, hogy Nyugat-Európa minden katonai, biztonsági kérdésben vakon követi az Egyesült Államokat. Utaltunk rá, hogy Reagan-féle neo- konzervatív amerikai külpolitikának egyik jellemző vonása a sokoldalú fegyverkezés, az erőfölény megszerzésének kísérlete. Még a közepes hatótávolságú amerikai rakéták nyugat-európai telepítése ellenére is úgy tűnik, hogy Nyugat-Európa nem a fegyverkezési versenyben érdekelt, hanem a fegyverzetcsökkentési tárgyalások eredményességében. Egyebek között ezért vannak olyan komoly viták a két fél között az SDI program kérdésében is.10

Sajátosan nyilvánul meg a neokonzervatív ideológia a fejlődő országokhoz való viszonyban. Ez a kivetítés több csatornán is tapasztalható: az Egyesült Államok - iparosítási segítség helyett - prédikációval próbál hatni a fejlődő világra. A Reagan-kormányzat gyakran visszatér a fejlődő világ problémái kapcsán „az amerikai pionír szellem” hangoztatásához abban az értelemben, hogy „Amerika saját erejéből vált azzá, ami”, s a saját példájának a követését ajánlja a fejlődő világ országainak - a korábbitól gyökeresen eltérő történelmi helyzetben. Ez nyilvánvalóan nem vált ki pozitív visszhangot a fejlődők körében. Az ENSZ égisze alatt Mexikóvárosban rendezett második népesedési világkonferencián az amerikai delegátus (James Buckley, a SZER igazgatója) szintén ebben a szellemben járt el. Egyrészt hangsúlyozta, hogy a szabad piacgazdálkodás és a népesség növekedése között szoros összefüggés van. Tehát elítélte az állam gazdasági tevékenységét a fejlődő világban. Másrészt - amerikai belső okok miatt - vallási fundamentalista, elutasító álláspontot foglalt el az abortusszal kapcsolatban. Ez megengedhetetlen kísérlet a konzervatív Amerika értékeinek a világ többi részére való rá- erőltetésére.11 A fejlett tőkés világ által nyújtott családtervezési támogatások 44 százalékát az Egyesült Államok adja). Az Egyesült Államok konzervatív körei - s ebben részben követik őket a nyugat-európai konzervatívok is - szisztematikusan fellépnek az egész fejlődő világban mindenféle társadalmi progresszió ellen. A társadalmi progresszió a „gonosz” jelentkezése, amelyet nem belső társadalmigazdasági okok termelnek ki, hanem a külső beavatkozás, elsősorban a Szovjet90