Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1986 (13. évfolyam)
1986 / 5. szám - Barbi Balázs: Indonézia helye és szerepe Délkelet-Ázsiában
adottságaira, történelmi múltjára stb. vezethetők vissza. Az ASEAN tagállamai, Thaiföld, a Fülöp-szigetek és Malaysia a nemzeti határaik között végbemenő folyamatokat tekintik elsődlegesnek, s csak másodlagosan érdekeltek a nagyhatalmi kapcsolatok délkelet-ázsiai rendezésében. Szingapúr viszont egyértelműen „nagyhatalom-orientált” tagállam: külpolitikájában, de a kormányzat általános politikai tevékenységének középpontjában is a térségen kívüli erőkkel alakítandó nemzeti és regionális viszony kérdése, a számára kedvező rendezésében való érdekeltség áll. A városállam mellett még Indonézia külpolitikájának sarkalatos pontja a nagyhatalmakkal kiépített kapcsolatok alakulása és általában a délkeletázsiai erőviszonyok befolyásolása. Indonézia az ASEAN egyetlen olyan állama, amely objektív adottságai folytán a nemzetközi kapcsolatokban mint regionális közép- (vagy szubregioná- lis) hatalom jelentős szerephez juthat. Belátható időn belül olyan szerepet igényelhet magának, mint amilyet Brazília tölt be Latin-Amerikában, India Dél-Ázsiá- ban vagy Nigéria Afrikában. Ezt a prognózist nemcsak a térségbeli erőviszonyok és fejlődési folyamatok támasztják alá, hanem a külső nagyhatalmak magatartása is. A Szovjetunió és az Egyesült Államok Indonéziára fordított figyelme, a mindenkori indonéziai rendszerrel való kapcsolataik javítására irányuló erőfeszítéseik vagy éppen Kína próbálkozásai a kapcsolatok normalizálására azt jelzik, hogy e hatalmak megelőlegezik Indonéziának azt a pozíciót, amelyet mint regionális középhatalom ez az ország majdan elnyerhet. Tény ugyanis, hogy napjainkban Indonézia az ASEAN legfontosabb tagja, noha vezető szerepe nem kikezdhetetlen. Annyiban meghatározó eleme az ASEAN-nak, hogy nélküle elképzelhetetlen az érintett övezetben bármiféle életképes politikai vagy egyéb szervezet, de nem képes irányítani és befolyásolni a tagállamok magatartását. A másik öt tagállamnak mindenkor módja van arra, hogy együttesen fellépve bármiféle indonéz hatalmi törekvést elhárítson. A partnerek ezen képességének fenntartásában különleges szerepük van a térségen kívüli hatalmaknak is. Az indonéz külpolitika egyik prioritása éppen az ország ASEAN-on belüli pozícióinak megerősítése, a szervezet tagállamainak összefogása révén. Ezt szolgálja a „regionalizmus” külpolitikai irányvonala. Ennek ismertetése előtt vissza kell kanyarodnunk a korábbi indonéz kormányzatok hatalmi törekvéseihez és külpolitikájához. Már a függetlenségi küzdelmek során a nacionalista erők a történelmi Nagy-Indonézia ismételt létrehozására törekedtek.1 A függetlenség kikiáltását követően az indonéz vezetők a térség (Délkelet-Ázsia, de különösen a szigetvilág és közvetlenebb környezete, lényegében a mai ASEAN-régió) meghatározó államának tekintették országukat. Ennek érvényesítését a brit dekolo- nizációs politika, általában a délkelet-ázsiai politikai és hatalmi rendszer feltételei megakadályozták. A regionális külpolitikai célok meghiúsulása tudatosította az indonéz vezetésben a külső erők jelenlétének kedvezőtlen voltát, mivel a fiatal indonéz államnak a nyugati hatalmak nyomására2 esetenként megalázó engedményeket is
