Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1986 (13. évfolyam)
1986 / 5. szám - Katona Magda: Nemzeti kérdés és nemzeti hagyományok a forradalmi Afganisztánban
és Orakzai törzsek különböző nemzetiségei, a Kakar, Bitani uniók és a Daur- csoport számos törzse, a Durrani és Ghilzai uniók összes ága, Paktia törzsei, valamint a beludzs törzsek képviselői, nurisztániak és pasaiak vettek részt, összesen 3700 küldött 40 törzs és etnikai csoport képviseletében.27 A küldöttek egyhangúlag elfogadták az ANDP és a forradalmi kormányzat által előterjesztett javaslatot, amely szerint az egész országra kiterjedően egyesíteni kell a tömegek hagyományait a forradalmi átalakításokkal. A törzsek kötelezték magukat, hogy nem engednek be az ország területére elíenforradalmár bandákat, részt vesznek Afganisztán határainak őrzésében, segítik a társadalmi-gazdasági átalakítások végrehajtását. A központi kormány pedig intézkedéseket hoz a törzsi területek védelmére, életkörülményeik javítására, tiszteletben tartja és támogatja hagyományaikat. A törzsek legfelső dzsirgája hangsúlyozta, hogy a néphatalom dzsirga-formáinak fejlesztését és megszilárdítását új, forradalmi alapon kell érteni. A helyi dzsirgáknak szorosan együtt kell működniük a központi állami hatóságokkal egészen a Forradalmi Tanács szintjéig. A Forradalmi Tanács és a törzsek, nemzetiségek viszonyát azonban csak modern rendszer szabályozhatja. Babrak Karmai, az ANDP főtitkára az önkormányzati rendszerről, a demokratizmus kiterjesztéséről, a forradalmi kormánynak a nemzeti hagyományok ápolásában játszott szerepéről szólva így vélekedett: „Mi az önkormányzat? Az élet problémáinak független megoldása a helyi dzsirgákon keresztül. Az ön- kormányzat azt jelenti, hogy e szervezeti keretek közvetítésével a törzsek és klánok aktívan bekapcsolódnak a kereskedelmi és nemzetgazdasági komplexumba. Az állam tiszteletben tartja szokásaikat és hagyományaikat, nemzeti kultúrájuk, haladó szokásaik gyarapításán munkálkodik, biztosítja számukra az anyanyelvi oktatást, tiszteletben tartja valamennyi törzs és nemzetség belügyeit.” ,, . . . A forradalmi kormányzat elismeri a pastun és beludzs törzsek történelmi jelentőségét a gyarmatosítók elleni háborúban és a határok védelmében kifejtett érdemeiket. Ugyanakkor nem lehet megfeledkezni arról a hazafias szerepről sem, amelyet az országban lakó egyéb testvéri nemzetiségek játszottak. Ellenezzük és a leghatározottabban elítéljük a mások földje elleni agresszió minden fajtáját, bármely törzs vagy nemzetség által másokkal szemben tanúsított diszkrimináció minden formáját.”28 A törzsek legfelső dzsirgája ki is jelölte a dzsirgák fejlesztésére vonatkozó határozat végrehajtásának útját: az egész országban következetesen meg kell alakítani az új helyi hatalmi szerveket, a választott dzsirgákat. A törzsek legfelső dzsirgája más dokumentumokban (az afgán néphez intézett felhívásban, a térség népeihez intézett üzenetben, az ENSZ főtitkárának címzett üzenetben) megmagyarázta és érvekkel alátámasztotta határozatait, felhívott minden jóakaratú és józanul gondolkodó embert megvalósításuk előmozdítására. Azzal összefüggésben, hogy a határ menti törzsek dzsirgája miért támogatja az Afganisztáni Demokratikus Köztársaság forradalmi államát, a következő 61
