Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1986 (13. évfolyam)
1986 / 5. szám - Katona Magda: Nemzeti kérdés és nemzeti hagyományok a forradalmi Afganisztánban
számára. A forradalom vívmányai Afganisztán minden polgárának közkincsét képezik, tekintet nélkül arra, hogy hol született, milyen nemzetiséghez, nemzeti kisebbséghez vagy etnikai csoporthoz tartozik.”16 Az új nemzetiségi politika alapelveit és feladatait az ANDP acikóprogram- jában rögzítették, amelyet az ANDP 1982. március 14-25-i országos konferenciáján fogadtak el. A nemzetiségi politika új elemei a következőkben foglalhatók össze: 1. Afganisztán jelenlegi nemzetiségi politikája annak felismerésén alapul, hogy az ország fejlődése még nem jutott el arra a szintre, amelyben egységes afgán nemzetről vagy bármilyen nemzeti egységről beszélhetnénk. A forradalom általános, nemzeti demokratikus céljainak megfelelően ebből a nemzetiségek közötti különbségek felismerése, egyenlő jogaik biztosítása következik. Ugyanakkor a párt azt is helyesen ismerte fel, hogy a soknemzetiségű országban elengedhetetlenül szükséges a nemzetiségek egymáshoz való közeledése. A forma is kifejezi ezt a tartalmat. Míg a korábbi rendszerek kiadványai „Afganisztán népéről”, „afgán nemzetről” tesznek említést, addig a forradalom második szakaszában az összes kiadványban „Afganisztán népei, nemzetiségei, etnikai csoportjai és törzsei” vagy „az országban élő nemzetiségek, népcsoportok és törzsek” megjelölés szerepel. 2. Az új nemzetiségi politika igen fontos eleme az a felismerés, hogy a nemzetiségek kinyilvánított egyenlő jogaihoz a megfelelő gazdasági háttér, anyagi fedezet biztosítása szükséges. A forradalmi vezetés elsődleges célként tűzte maga elé a periférikus gazdasági körzetek fejlesztését, amelyeket korábban csupán kiszolgáltatottság és függő viszony kapcsolt a centrumhoz, és amelyek túlnyomó többségében nemzeti kisebbségek élnek. Mindezt figyelembe véve igen nagy jelentősége van az agrárreform folytatásának, továbbfejlesztésének és mindenekelőtt az 1978-1979-ben elkövetett hibák kijavításának. 1981 júniusában a Forradalmi Tanács változtatásokat eszközölt a földreformról rendelkező 8. dekrétumban. Kinyilvánították, hogy végrehajtásakor nagy figyelmet kell fordítani a vallási és nemzeti hagyományokra és a helyi adottságokra, az egyes vidékek közti földrajzi, gazdasági különbségekre. A korábbi vezetés tévedései közé tartozott, hogy nem ismerték fel azt a tényt, miszerint Afganisztánban a vízhasználat szabályozása a földreform elengedhetetlen tartozéka. Ezért döntő jelentőségű volt az 1981 decemberében napvilágot látott vízhasználati törvény. Az elmaradottabb területek közötti gazdasági különbségek felszámolása a forradalom távlati politikájának fontos eleme. Ennek érdekében az ország történelmében először országszerte jelentős tőkeberuházások történtek. Megjegyzendő azonban, hogy az ellenforradalmi bandák diverzáns ackiói súlyos károkat okoztak e tekintetben is. Ezek az ellenforradalmi akciók nemcsak általában a társadalmi-gazdasági reformok bevezetését szándékoznak gátolni, de helyenként elsődleges céljuk a nemzetiségi politika valóra váltásának megakadályozása, 51
