Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1986 (13. évfolyam)
1986 / 5. szám - Réti György: A mediterrán térség és Európa
„A Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének ülésén képviselt államok következetesen fellépnek a katonai enyhüléssel kapcsolatos intézkedések megvalósításáért Európa egyéb területein, valamint a Földközi-tenger térségében is. A Földközi-tenger térségére vonatkozó megfelelő lépések előirányozhatnák a bizalomerősítő intézkedések kiterjesztését, a fegyveres erők csökkentését ebben a térségben, a nukleáris fegyvereket hordozó hadihajók kivonását a Földközitengerről, a lemondást arról, hogy nukleáris fegyvert helyezzenek el a Földközitenger menti, nukleáris fegyverrel nem rendelkező európai és nem európai államok területén. Ez megfelelne a helsinki záróokmány szellemének. A Varsói Szerződés tagállamai készek komoly, érdemi tárgyalásokat folytatni mindezekről a kérdésekről.”34 A NATO mindeddig nem adott érdemi választ e kezdeményezésre. A mediterrán térségre vonatkozó szovjet békekezdeményezéseket újabb elemekkel gazdagította Mihail Gorbacsov 1986. március 26-i, az algériai elnök tiszteletére rendezett fogadáson elmondott beszédében. Megismételve a Varsói Szerződés 1980. évi javaslatait, két nagy horderejű kezdeményezéssel egészítette ki őket: 1. A helsinki európai biztonsági és együttműködési értekezlet mintájára hívjanak össze egy földközi-tengeri konferenciát, amelyen a térségbeli és a térséghez kapcsolódó államok mellett részt vehetnének az Egyesült Államok és más érdekelt országok is. 2. A Szovjetunió kész kivonni flottáját a Földközi-tengerről, és kész erről haladéktalanul tárgyalásokat kezdeni, ha az Egyesült Államok is így cselekszik.35 Ez utóbbi javaslatot az amerikai külügyminisztérium szóvivője, alig néhány órával annak elhangzása után, elutasította. Ez a gyors elutasítás ismételten megmutatta, hogy az Egyesült Államok nem igazán érdekelt a mediterrán térség feszültségeinek enyhítésében. Nehezebben utasítható el a földközi-tengeri biztonsági és együttműködési értekezletre vonatkozó javaslat, hiszen ehhez hasonló korábban már elhangzott az Egyesült Államok két szövetségese, Olaszország és Franciaország, valamint több el nem kötelezett ország részéről. E. Sevardnadze szovjet külügyminiszter az ENSZ főtitkárához intézett 1986. július 9-i levelében hivatalos formában is megerősítette a földközi-tengeri konferencia összehívására vonatkozó javaslatot. „A Szovjetunió érdekelt a térség biztonságának garantálásában - olvasható a levélben -, és határozottan támogatja az el nem kötelezett országoknak azt a javaslatát, hogy a térséget változtassák a szilárd béke és az együttműködés övezetévé, és kész hatékonyan hozzájárulni e cél megvalósításához.”36 Magyarország mint a Földközi-tengerhez közeli ország érdekelt abban, hogy ez a térség a béke, a jószomszédság és az együttműködés térsége legyen. Ezért hazánk mint a Varsói Szerződés tagállama, aktív szerepet vállalt a szocialista országok ismertetett közös javaslatainak kidolgozásában. 30