Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1986 (13. évfolyam)
1986 / 5. szám - Réti György: A mediterrán térség és Európa
Törökországon kívül a világ egyetlen más állama sem ismert el. Élesen ütközik a két ország álláspontja a következő kérdésekben is: — az égei-tengeri szigetek Törökország által támogatott, Görögország részéről ellenzett demilitarizálása, — az Égei-tenger légterének használata, — a kontinentális talapzat hovatartozásának kérdése, — a területi vizek problémája, ahol Törökország az eddigi liatmérföldes távolság megtartását szorgalmazza, Görögország viszont 12 mérföldre kívánja kiterjeszteni.29 Megemlítendő még, hogy Spanyolországnak két - egymással ellentétes előjelű - konfliktusa van a térségben: Nagy-Britanniától visszaköveteli a területén fekvő, a Földközi-tenger bejáratát ellenőrző Gibraltárt, de nem kíván lemondani a Marokkó területén található két spanyol enklávéról: Ceutáról és Melliláról. A gibraltári kérdés megoldását elősegítheti Spanyolország belépése az Európai Közösségbe, az enklávék kérdéséről jelenleg nem folynak tárgyalások. A medditerrán térség békéjét és biztonságát nagymértékben veszélyezteti az, hogy az 1970-es években és az 1980-as évtized első felében, a harmadik világ és a mediterrán térség soha nem látott méretű felfegyverkezése ment végbe. Ennek a fegyverkezésnek különösen erős lökést adott az 1973. évi arabizraeli háború és az azt követő olajválság. Ezt bizonyítja, hogy a Közel-Keleten 1970-1979 között a katonai kiadások évi átlagban 13,5 százalékkal növekedtek, az OPEC országaiban pedig 15 százalékkal. A harmadik világ részesedése a világ katonai kiadásaiból 1965 és 1979 között 6,3 százalékról 15,3 százalékra emelkedett, reálértékben pedig 150 százalékos volt a növekedés!30 Az 1973-as közel-keleti konfliktus fegyverkezésre ösztönző hatását mutatja az, hogy mig 1970-1974 között a közel-keleti országok 9,34 milliárd dollárt költöttek fegyverekre, a következő öt évben (1975—1979) ez az összeg több mint megkétszereződött, és elérte a 20,14 milliárd dollárt. Figyelemreméltó, hogy ugyanebben a két időszakban a Szovjetunió részesedése a közel-keleti fegyverkereskedelemből 51-ről 15 százalékra csökkent, az Egyesült Államoké viszont 34-ről 61 százalékra növekedett. 1970—1979 között az Egyesült Államok Iránnak 6, Izraelnek 3,5 Szaúd-Arábiának 2,5 és Jordániának is megközelítőleg 2,5 milliárd dollár értékben adott el fegyvereket.31 A közel- és a közép-keleti konfliktusokban érdekelt országok fegyvervásárlásainak 1965 és 1983 közötti növekedését az alábbi táblázat mutatja (millió dollárban).32 i965 J979 1983 Algéria 252 500 879 Egyiptom 974 3 325 3 043 Irak 563 1 988 10 293 Irán 862 9 506 17 370 27
