Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1986 (13. évfolyam)
1986 / 5. szám - Györke József - Bessenyei Zoltán: A Közel-Kelet 1986 őszén
Szíria, a legjelentősebb frontállam A libanoni háború következményei: a libanoni-izraeli megállapodás felmondása, a négyhatalmi erők távozása megerősítette Szíria pozícióját. A szovjet katonai segítség és saját diplomáciai tevékenysége nyomán Szíria a közel-keleti válság kulcstényezőjévé vált. Határozottan szemben áll az amerikai és izraeli törekvésekkel, ellenzi az eddigi agressziók következményeinek fenntartását. Szorosan együttműködik a Szovjetunióval és a szocialista országokkal, s a haladó erők legfőbb támasza a térségben. Szíria felfogása szerint a közel-keleti béke megteremtésének feltétele az Izrael és az arab világ közötti stratégiai egyensúly létrehozása, s ebben arab részről Szíriának kell meghatározó szerepet játszania; sajátos igényt támaszt libanoni biztonsági érdekeinek figyelembevételére, a szíriai-libanoni kapcsolatok különleges jellegének elfogadtatására. A szíriai politika egyik legtöbb vihart kiváltó specifikuma a Palesztinái Felszabadítási Szervezethez való viszonya. Damaszkuszi megítélés szerint a palesztin ügy összarab kérdés, amelyet az araboknak együttesen kell megoldaniok, s amelyet a palesztinok nem sajátíthatnak ki maguknak. A szír vezetés úgy ítéli meg, hogy — mint legkövetkezetesebb frontállammal, ennek révén az összarab érdekek legkövetkezetesebb képviselőjével, a PFSZ-nek össze kell hangolnia tevékenységét Szíriával. Nehéz azonban megvonni azt a határt, ameddig a szervezet a kompromisszumkeresésben elmehet. A szíriai politika egy másik új vonása a tárgyalási készség. Míg korábban csak a fegyveres felszabadító harc lehetőségében bíztak, addig ma már tárgyalások útján is érvényesíthetőnek vélik érdekeiket. A szíriai magatartás módosulása mögött az is meghúzódhat, hogy egyfelől igyekszik elkerülni egy újabb fegyveres összeütközést Izraellel, másfelől pedig gesztust kíván tenni a számára jelentős pénzügyi támogatást nyújtó konzervatív arab országoknak. Politikáját az objektív feltételek összehangolásának kényszere miatt csak számos taktikai manőver alkalmazásával és érdekegyeztetéssel képes érvényesíteni. A palesztin kérdés mint a közel-keleti válság kulcsproblémája A közel-keleti helyzet alakulására nagy hatást gyakorol a palesztinok belső kohéziója, illetőleg annak megingása. A megosztottság, az ellentétek jelentkezése nem új fejlemény a palesztin mozgalomban, hiszen a PFSZ-t nyolc különböző irányzatú politikai csoportosulás alkotja, amelyek más és más arab ország anyagi és egyéb befolyása alatt tevékenykednek. Leegyszerűsítve úgy is fogalmazhatunk, hogy az arabok megosztottsága tükröződik a palesztinok széthúzásában is. A belső problémák éleződését jelentősen felgyorsította a Libanon elleni izraeli agresszió nyomán kialakult helyzet. A palesztin katonai erők különböző n
