Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1986 (13. évfolyam)
1986 / 3. szám - KÖNYVEKRŐL - Barbi Balázs: Immanuel Wallerstein: A gazdasági világrendszer politikája. Az államok, a mozgalmak és a civilizációk
ez az osztály, illetve ennek pártja nem épült be a politikai (hatalmi) struktúrába, mint pl. Nyugat-Európában. Fejtegetései érdekesek, noha esetenként vitára ingerlők, különösen azokon a részeken, ahol a Szovjetunió és az SZKP tevékenységét értékeli. A második nagyobb egység a „rendszer- ellenes mozgalmak” kérdéskörével kapcsolódik össze. A bevezető tanulmány a gazdasági világrendszer jövőjét, mindenekelőtt a szerkezeti kérdéseket, valamint a változásokkal összefüggő problémákat tekinti át. Olyan kérdések merülnek itt fel, mint a ciklikus fejlődés és stagnálás, a centrum és periféria vagy a hatalmi kapcsolatok alakulása. Az írás végkövetkeztetése, hogy a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet világában élünk, bár még mindig nyitottnak tekinti azt a kérdést, hogy milyen is a valóságos szocializmus. Bár csendesebbé lett az „eurokommu- nizmus” körül kibontakozott vita, történelmi visszatekintése és gondolati gazdagsága alapján nem érdektelen tanulmányozni Wallerstein e témában írt munkáját. A történelmi tényeken túl különösen érdekes értékelése és értelmezése, valamint a levont következtetések a kérdések továbbgondolására, nem ritkán vitákra ösztönöznek. Hasonlóan „kényes”, de egyben izgalmas témát dolgoz fel a következő munka is: a nacionalizmus és a szocialista fejlődés ellentmondásait. Nem hiányzik a történelmi visszapillantás a forradalmi mozgalmak jelenlegi helyzetének értékelésekor sem. A tanulmány természetesen nem áll meg a forradalmi mozgalmak leírásánál, hanem átfogóan elemzi létrejöttük politikai és társadalmi feltételeit. Wallerstein nem a dátumokhoz és konkrét tényékhez mereven ragaszkodó történész, hanem a társadalmi mozgásra érzékenyen reagáló tudós meglátásaival, észrevételeivel ad sajátos magyarázatot a felvetett kérdésekre. Ennek ellenére tény az is, hogy miközben a szerző a szellemi-gondolati felvetések özönével árasztja el olvasóit, bizonyos képleteit, megállapításait irreálisnak és igazolhatat- lannak kell tekintenünk. A tanulmánykötet harmadik egysége az előzőeknél határozottabban elméleti jellegű. Itt a tudós közelebb kerül a társadalom- és politikatudományok alapkérdéseihez, noha ez nem jelenti, hogy a gyakorlati problémák vizsgálatával szakítana. Ezt jelzi az első írás is, amely történelmi perspektívában tekinti át az „élet minősége” kérdéseit, s elemzi az egyes termelési viszonyokat. E kötetrész alaptémája a humán kultúra, a „civilizáció”. A második tanulmány már konkrétan e kérdéskörre összpontosítja figyelmünket, hiszen a termelési módok és a civilizáció összefüggéseiről értekezik. Feltárja és elemzi azokat a tényezőket, amelyek meghatározzák ezen összefüggéseket, és amelyek az elmélet, valamint a gyakorlat terén is befolyásolják a fejlődést. Külön írás elemzi - korunk világrendszerében elhelyezve - a társadalmi viszonyok és az emberi kultúra alakulásának ellentmondásait. E vizsgálódás alapját korunk kapitalizmusa alkotja. Logikus lezárása a kötetnek a fejlődési elméleteket áttekintő tanulmány. A tanulmány szintén elméleti jellegű, és elsősorban a társadalomtudományok fejlődése oldaláról vizsgálja a kérdést. A tanulmánykötet viszonylag rövid terjedelmű. Tartalmát azonban annál terjedelmesebbnek, gazdagabbnak ítélhetjük. Egy nagy társadalomtudós néha példamutatóan nagyszerű, megtermékenyítő, néha vitára ingerlő, máskor egyértelműen elutasítandó nézeteit tartalmazó munkáival ismerkedhetünk meg benne. Barbi Balázs 144
