Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1986 (13. évfolyam)
1986 / 2. szám - KÖNYVEKRŐL - Kőszegi Ferenc: Rip Bulkeley - John Pike - Ben Thompson - E. P. Thomson: Csillagháború
békemozgalom a reagani „makroreakció” veszélyeinek valóságos mértékét nem mérte fel, jóllehet talán még nem késő a világűr mi- iitarizálásának megakadályozása, illetve korlátozása. A világűrbeli fegyverkezés korlátozásának esélyeit mérlegelve Brauch a világűr jog legfontosabb forrását jelentő 1967. évi világűrszerződésből indul ki, és részletesen elemzi azokat az i960 óta megszületett nemzetközi egyezményeket (közöttük az 1963. évi részleges atomcsend-, az 1968. évi űrhajózási, az 1972. évi ABM-, az 1979. évi Holdról szóló megállapodásokat stb.), amelyek hasznos nemzetközi jogi kiindulásul szolgálhatnak a világűr militarizálásának a megakadályozásához. Találóan idézi Brauch V. Iszraeljánt, a szovjet diplomácia neves képviselőjét: egy űrháború nem a földi háború alternatívája, hanem az egész égitestünkre kiterjedő háború előjátéka. A könyv zárófejezetében a szerző az NSZK számára tesz ajánlásokat a világűr militarizálásának a feltartóztatására. A nyugat-európai biztonsági érdekek „európaizálása” - ez Brauch végkövetkeztetése - az NSZK-tól azt követeli, hogy egyértelműen határolja el magát a Rogers-tervtől és az Airland Battle koncepciótól, melyek annak veszélyét rejtik magukban, hogy hosszú távon megszilárdítják Nyugat-Európának az amerikai űrrendszerektől való politikai, katonai és technikai függőségét. Természetesen Brauch ennek a problémának konkrét összefüggéseit - a francia Euréka-terv és az SDI viszonyát, valamint az ezekkel kapcsolatos vitákat - könyvében még nem vizsgálhatta. Brauch könyvében olyan témát ragad meg, amelynek szakirodalma - főként a jelenre és a jövőre vonatkozóan — nap mint nap robbanásszerűen növekszik. Tartalmi és módszertani erőssége elsősorban a történelmi elemzés sokrétűségében rejlik. Kiss J. László RIP BULKELEY-JOHN PIKE - BEN TROMPSON-E. P. THOMPSON: Csillagháború Penguin Books, London, 1985. 165 1. A népszerű Penguin könyvek sorában az egyik legfrissebb az űrfegyverkezés problémáival foglalkozik. A könyv — melynek szerkesztője, E. P. Thompson, ismert angol történész és békeaktivista - közérthető formában megismerteti az olvasót a stratégiai védelmi kezdeményezés (SDI koncepció) lényegével és kialakulásának történetével. A cikkgyűjtemény ennél szélesebb összefüggésekre is rámutat: vizsgálat alá veszi a két nagyhatalom stratégiai védelmi eszköztárát, és elemzi az SDI várható hatását a leszerelés folyamatára. A kötethez írt rövid előszavában Dorothy Hodgkin (Nobel-díjas kémikus, a Pugwash mozgalom elnöke leszögezi: nem ért egyet a könyv minden megállapításával, de teljes mértékben elfogadja vezérgondolatát; hiábavaló az atomfegyverek ellen „védelmi” rendszereket telepíteni a világűrbe, és nem lehet a csillagászati összegeket felemésztő „csillagfegyverek” rendszerbe állítását azzal indokolni, hogy ily módon a világ megszabadulhat az atomfegyverektől. Amikor Reagan elnök először beszélt a nyilvánosság előtt „csillagháborús” elképzeléseiről (1983. március 23.), akkor a világközvélemény és a békemozgalom értetlenül állt szemben az eddig soha nem hallott új szavakkal és a tudományos-fantasztikus regényekbe illő stratégiai elképzelésekkel. Az embereket váratlanul érte a hadászati rakéták elleni áthatolhatatlan védőpajzsról szóló eszmefuttatás. A kétkedést, az esetenkénti lesajnáló ajkbigy- gyesztést hamarosan a homlokráncolás és a komoly aggodalmak váltották fel. Maga az amerikai hadügyminiszter, Caspar Weinberger erősítette meg az elnök szavait: annak idején sokan kétségbe vonták, hogy az ember a Holdra léphet, Kennedy mégis megvalósította - Amerika ezúttal sem fog kudarcot vallani. (9. 1.) Igen, de a Hold nem tudott visszalőni - teszi hozzá a kötetben E. P. Thompson. A könyv első fejezetében Thompson arra a kérdésre keresi a választ, hogy vajon milyen történeti, stratégiai és politikai okok járultak hozzá az SDI megjelenéséhez és Reagan elnök, valamint Weinberger magabiztosságához. Thompson szerint a „csillagháborús” elképzelések új eleme az, hogy a kölcsönösen biztosított megsemmisítés (MAD) helyett a 15°
