Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1986 (13. évfolyam)
1986 / 2. szám - BIZTONSÁGPOLITIKAI KÉRDÉSEK - Szentesi György: A szovjet-amerikai hadászat erőegyensúly, a hadászati fegyverzetkorlátozás és a hadászati rakéták elhárításának összefüggései
E kérdések érdemi megválaszolásához egyfelől a megszokottaktól eltérő módon kell feltárni a szovjet-amerikai hadászati erőegyensúly lényegét, valóságos tartalmát, másfelől pedig fel kell eleveníteni a hadászati ballisztikus rakéták elhárításának a hadászati fegyverzetkorlátozással összefüggő vonatkozásait. Az egységes értelmezés végett célszerű összefoglalni a hadászati támadófegyverek legfontosabb ismérveit, jellemzőit. A hadászati támadófegyverek napjaink legveszélyesebb, legtávolabbra célba találó, legnagyobb pusztító hatású atomfegyverei. A nemrégiben kiadott Katonai Lexikon szerint a „hadászati fegyverek: egy esetleges világháború kimenetelét döntő módon befolyásoló fegyverrendszerek, amelyek alkalmasak a legfontosabb hátországi, hadászati jellegű célpontok, katonai, hadiipari, ipari bázisok, vezetési, közigazgatási pontok, közlekedési, távközlési csomópontok megsemmisítésére”.1 A korábbi közös szovjet-amerikai értelmezés szerint e fegyverek közé csak a szárazföldi telepítésű interkontinentális (5500 km-nél nagyobb hatótávolságú) ballisztikus rakétákat, az atomtengeralattjáró-fedélzeti ballisztikus rakétákat, a hadászati nehézbombázó-repülőgépeket sorolták. E hármas tagozódás miatt jelöli a hivatalos amerikai szóhasználat a hadászati fegyvereket a „hadászati triád” gyűjtőnévvel. Az új szovjet értelmezés a hadászati fegyverek körét - az európai aszimmetria miatt - némileg kibővítette, s a már említett hadászati fegyverzetcsökkentési javaslatban új módon, az „egymást elérni képes” fegyverként jelölte meg. A Szovjetunió számára ugyanis egyértelműen hadászati fenyegetést jelentenek azok a közepes - 1000 km-nél nagyobb - hatótávolságú amerikai atomfegyverek (atomtöltetet hordozó ballisztikus rakéták, harci repülőgépek és robotrepülőgépek) is, amelyeket az Egyesült Államok a nyugat-európai NATO-szövet- ségesei területén telepített. A közepes hatótávolságú ballisztikus rakéták repülésének néhány jellemzője 1. tábládat Hatótávolság (km) A pálya csúcs- magassága (km) A célba csapódás sebessége (m/s) A célba csapódás beesési szöge (°°) Repülési idő (perc) I OOO 26o 3100 43 9 2 OOO 460 4000 44 12 3 000 65O 4800 42 13 4 000 820 3400 41 18 5 000 970 5900 40 21 6 000 IIOO 6300 38 24 7 OOO 1190 6600 37 26 8 000 1270 O 00 \r-\ 'O 3 3 29 9 OOO 1300 7100 34 31 IO OOO 1320 73°° 32 33 12 OOO 1270 73°° 27 36 XO3