Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1986 (13. évfolyam)
1986 / 2. szám - Szabó Máté: A "hesseni modell" - a Zöldek és az SPD viszonyáról
efősödött is. Közösségük bizonyos identitási, illetve profilproblémákat is felvet. Az ideológiai-politikai profil hasonulási tendenciái, érintkezési pontjai a gyakorlati politikában sokszor éppen nem az együttműködést segítik elő, hanem a profil átvállalásának kísérletét, vagyis a konkurenciát jelzik. Az általános politikai-ideológiai profil és stratégia szintjén olyan közös vonásokat fedezhetünk fel a Zöldek és az SPD között, amelyek elvileg a keresztényliberális pártokkal szembeni közös platform alapkövei lehetnek. Ugyanakkor az. ipari társadalom alapszerkezete, a gazdasági növekedés, a jóléti állam, a parlamentáris demokrácia, az elrettentésen alapuló biztonságpolitika stb. olyan alapértékek és intézmények az SPD számára, amelyek összekapcsolják a kereszténypártok és az FDP „hagyományos” blokkjával, és elválasztják az ezt az alapkonszenzust eltérően megítélő Zöldektől. b) ágazati politikákat külön kell vizsgálni szövetségi és regionális-kommunális szinten. Szövetségi szinten ugyanis olyan nézetkülönbségek vannak a zöldek és a szociáldemokraták között, amelyek egyelőre - úgy tűnik - lehetetlenné teszik az együttműködésüket. Viszont a tartományi és a kommunális szinten alkalmazott részpolitikákban, ahol a globális és nemzeti, a társadalmi-politikai fejlődés alapirányaira, intézményeire és értékeire vonatkozó kérdések „zárójelbe kerülnek”, lehetséges a kooperáció. Túl messzire vezetne, ha áttekintenénk a szociáldemokraták és a zöldek ösz- szes ágazati politikáját, és megkeresnénk az átfedéseket és a különbségeket. Most csupán a szövetségi és a tartományi együttműködés lehetőségeit eltérő irányban befolyásoló alapvető ágazati politika, a külpolitika eltéréseit jelzem.15 A béke- és biztonságpolitikában a Zöldek a NATO-ból való kilépést, a katonai tömbök feloszlatását kívánják, s megkérdőjelezik az Egyesült Államokkal és a nyugati blokkal fennálló szövetséget. Az egyoldalú teljes leszerelés és a Bundeswehr feloszlatása mellett állnak ki - viszont az SPD godesbergi fordulatának egyik alapkérdése volt az újrafelfegyverzés elfogadása. A Németország-politikában a Zöldek az NDK teljes állami elismerését képviselik, a harmadikvilág-politikában az adósságok teljes elengedését, politikai orientáció nélküli segélyt, az NSZK gazdasági beavatkozásának csökkentését kívánják. Ebből a csupán jelzésszerű felsorolásból is látszik, hogy a Zöldek formálódó külpolitikai koncepciója messzemenően megkérdőjelezi a hagyományos nyugatnémet pártok között fennálló külpolitikai konszenzust (nyugati orientáció, Bundeswehr, az exportpolitika, a német újraegyesítés rítusai stb.),16 amelyet az SPD is elfogad, s így a Zöldek külpolitikai követeléseinek jó része egyszerűen nem is lehet tárgyalási téma a szociáldemokraták számára. Jóllehet az ellenzékbe kerülő SPD bizonyos mértékig eltávolodott a Schmidt- kormány biztonságpolitikájától, eltekintve egyes ökoszocialistáknak, például Oskar Lafontaine-nek az SPD-n belül szélsőségesnek tekinthető NATO-ellenes vonulatától, a Zöldek követelései a nyugatnémet szociáldemokraták olyan alapértékeit kérdőjelezik meg, amelyekben nem valószínű, hogy a párt egész hajlandó 79
