Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1986 (13. évfolyam)
1986 / 2. szám - Mecseki György: A Papandreu-kormány bel-és külpolitikájának fő vonásai
tása nélkül nem is indokolhatná szovjet és szocialista veszéllyel az életszínvonalat súlyosan terhelő fegyverkezési költségeket. Egyes sajtóhírek az új védelmi doktrínával hozták összefüggésbe a görög katonai vezetés élén 1984 végén végrehajtott személycseréket, valamint az 1985 elején végrehajtott haderő-átcsoportosításokat is, de azok - egyes hivatalos nyilatkozatok szerint - nem haladták meg a szokásos időszakos személycseréket és egység-átcsoportosításokat.16 (Főleg az északnyugati határtérségből helyeztek át egységeket az Égéi-tenger térségébe, minthogy javulnak a görög-albán kapcsolatok.) Minden jel arra mutat, hogy a görög haderő alapvető, a NATO balkáni stratégiájában meghatározott diszlokációja nem változott meg. A területi integritás védelme A „területi integritás védelme” meghatározás felöleli a görög-török ellentétek széles és bonyolult körét.17 Görögország 1864 és 1946 között megkapta az Égéi-tenger csaknem összes szigetét.18 Az 1923. évi lausanne-i egyezmény értelmében Törökország csupán két kisebb szigetet tarthatott meg a Dardanellák bejáratánál.19 Az így kialakult helyzetet hivatalosan sem Görögország, sem Törökország nem vitatja, mégis mindkét ország a vonatkozó nemzetközi egyezmények megszegésével és területi követelések támasztásával vádolja a másikat. Az Égei-tengeren a nemzeti felségvizek ma hat mérföldig terjednek, de Görögország az új tengerjogi egyezmény értelmében 12 mérföldre akarja kiterjeszteni felségvizei határát a szigetek körül is.20 Törökország - bár elvben nem ellenzi a 12 mérföldes felségvizeket, hiszen fekete-tengeri és földközi-tengeri partvidékén maga is alkalmazza - az Égei-tenger esetében ragaszkodik a hatmérföldes felségvizekhez, s azzal érvel, hogy azok kiterjesztése akadályozná a szabad kijutást a török kikötőkből. Amióta Tasszosz-sziget környékén kőolajat találtak, a vita a kontinentális talapzat kérdésében is kiéleződött. Görög felfogás szerint a szigeteknek is van saját talapzatuk, Törökország viszont azzal érvel, hogy a görög szigetek egy része a török kontinentális talapzaton helyezkedik el. Törökország ezért a hatmérföldes nemzeti vizeken kívül meghatározott térségekben szabadon akar kutatást és kitermelést végezni. Görögország a harmincas évek óta 10 mérföldes nemzeti légtérhez ragaszkodik a szigetek körül, míg Törökország - a chicagói konvenció légtér-meghatározására hivatkozva - csak hat mérföldet ismer el. Hadgyakorlatok idején a török katonai gépek a vitatott négy mérföldet nem tartják tiszteletben, továbbá keresztezik a Görögország ellenőrzése alá tartozó nemzetközi FIR-légifolyosókat. Mindkét fél a különböző módon értelmezett chicagói konvencióra hivatkozik.21 A vita kiterjed az Égei-tenger légterének katonai ellenőrzésére is. A NATO-egyezmények 43
