Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1986 (13. évfolyam)
1986 / 2. szám - Mecseki György: A Papandreu-kormány bel-és külpolitikájának fő vonásai
Multidimenzionális külpolitika, prioritások Görögország sokirányú külpolitikai vonalát a Karamanlisz-kormány alakította ki. Célja az volt, hogy megszüntesse azt a nemzetközi elszigeteltséget, amelybe a katonai junta politikája juttatta az országot. A Papandreu-kormány azonban nemcsak örökölte, hanem balközép politikája szellemében jelentősen át is formálta ezt a sokdimenziós külpolitikát. Ez a politika három lényegi elemet tartalmaz: 1. Görögország folytatódó, de többé már nem kritikában részvételét a nyugati katonai szövetségi rendszerben és a nyugat-európai közösségben. 2. Baráti kapcsolatok kiépítését a harmadik világ országaival, különösen azokkal, amelyek vezető szerepet játszanak az el nem kötelezettek mozgalmában, valamint az arab országok többségével. 3. A kapcsolatok normalizálását és erőteljesebb fejlesztését a szocialista országokkal, mindenekelőtt a Szovjetunióval és a balkáni szociabsta országokkal. E politika céljai sem képeznek titkot: szélesebb körű támogatást szerezni a görög nemzeti érdekek érvényesítéséhez, kedvezőbb feltételeket biztosítani Görögország gazdasági és energiagondjainak enyhítéséhez és — szövetségeseire nyomást gyakorolva - javítani Görögország nyugati szövetségi rendszerben való részvételének feltételeit. Mint minden ország külpobtikájának, Görögországénak is megvannak a sajátos prioritásai, amelyek természetesen a konkrét belpolitikai helyzet függvényében is változnak. A katonai junta a NATO és az Egyesült Államok iránti szövetségi hűséget mindenek elé helyezte, s úgy vélte, hogy e hűséggel eléri a görög nemzeti érdekek támogatását. A Karamanlisz-kormány idején már érezhetően felszínre került, hogy a görög nemzeti érdekek nemegyszer ütköznek a szövetségi hűség követelményével, de végső soron minden lényeges kérdésben továbbra is a szövetségi hűség dominált. A Papandreu-kormány külpolitikai célkitűzéseiben a hangsúly teljesen áthelyeződött a nemzeti érdekek védelmére, esetenként akár a Görögország szövetségeseivel való fokozottabb szembenállás árán is. A Papandreu-kormány az Új Demokrácia „mi a Nyugathoz tartoznunk” jelszavával a „független Görögország”, „mi Görögországhoz tartozunk” jelszavát állítja szembe. E politikának sok merészen új vonása van, de nem mentes ellentmondásoktól sem. Prioritásai sorrendben a következők (a kormányprogram alapján): 1. Nemzeti védelmi politika és a görög fegyveres erők megerősítése a „keletről” (Törökország felől) fenyegető veszéllyel szemben. 2. A területi integritás szilárd védelme, a tárgyalások elutasítása az égei- tengeri szárazföldi, vízi és légi határok kérdésében, valamint a ciprusi hellenizmus támogatása. 3. A külföldi támaszpontok felszámolása, a nukleáris fegyverek eltávolítása Görögországból. 4. A nemzeti érdekek előtérbe helyezése a NATO-hoz való viszonyban, a vitás kérdések tisztázásáig a Rogers-egyezmény végrehajtásának (a közös hadgya41