Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1986 (13. évfolyam)
1986 / 2. szám - Mecseki György: A Papandreu-kormány bel-és külpolitikájának fő vonásai
Micotakisz a meg nem valósított ígéretekre utalva megkérdőjelezte a Pa- pandreu-kormány szavahihetőségét. Kifogásolta, hogy a munkanélküliség a legutóbbi négy évben megkétszereződött, s közben a kormány annyi külső adósságot csinált, mint amennyit Görögország azelőtt egész újkori történelme során (1830 óta). Támadta az adópolitikát, a szövetkezeti törvényt és a „kollektivizálást”, meghirdette a „föld legyen a gazdáké” jelszót. Támogatta viszont a Papandreu- kormány új választásitörvény-javaslatát, mivel az megfelelt az UD érdekeinek. Micotakisz támadta a Papandreu-kormány külpolitikáját is. Azzal vádolta Papandreut, hogy miközben mindenféle „harmadik világbeli” kérdésekkel foglalkozik, elhanyagolja Görögország nemzeti érdekeit, főleg a ciprusi kérdést. Bírálta, hogy rontja Görögország és a Nyugat kapcsolatát, holott Görögország a NATO tagja, és teljesítenie kell vállalt kötelezettségeit. Párbeszédet sürgetett a görög-török viszály kérdéseiben, de helyeselte a kormány magatartását a limnoszi kérdésben. Az Új Demokrácia ezzel a kampánnyal öt százalékkal növelte szavazatainak számát az előző választásokhoz képest. Felszívta a szélsőjobboldal szavazatainak nagy részét, de szavazatnyereségének 2-3 százaléka feltehetően a PASZOK korábbi centrista szavazóitól származott. Ez főleg a kormány gazdaságpolitikájában mutatkozó nehézségek rovására írható. A külpolitika - ha nem volt is teljesen közömbös a választók előtt - döntő szerepet nem játszott a választások kimenetele szempontjából.13 A Görög Kommunista Párt elismeri a Papandreu-kormány politikájának kedvező elemeit, hangsúlyozva, hogy politikai intézkedései sokkal pozitívabbak, mint gazdaságpolitikája, amely nem érinti lényegesen a tőkés tulajdonviszonyokat, s nem megy túl a „harmadikutas szocializmus” strukturális reformjain. A GKP több ízben is felajánlotta, hogy kész szorosabb együttműködésre - akár a kormányfelelősség szintjén is - a PASZOK-kal, bizonyos minimális közös program alapján. Ajánlotta továbbá, hogy a kormány jobban támaszkodjék az összes baloldali és demokratikus erőre, és legyen következetesebb választási ígéreteinek betartásában. A GKP belátja, hogy a Papandreu-kormány nincs könnyű helyzetben, de úgy véli, hogy nagyobb eredményeket érhetne el, ha feladná az önerőre való támaszkodás elvét. A GKP elismeri és támogatja a kormány külpolitikájának pozitív elemeit, de e téren is bírálja következetlenségeiért. A két nagy párt körüli polarizálódás és az új választási törvény nem kedvezett a GKP-nek, így nem válhatott a mérleg nyelvévé a görög politikai életben, bár a választási szavazatarányok alapján egyszerű arányos választási rendszer esetén erre minden esélye meglett volna. Szavazatai számának egyszázalékos csökkenésében pedig az is közrejátszott, hogy szavazóinak egy része-félve a jobboldal esetleges választási győzelmétől - ezúttal eleve a PASZOK-ra adta le szavazatát. A Görög Kommunista Párt - Belső Iroda az 1981. évi választásokon még nem jutott parlamenti képviselethez, s az új választási törvény következtében 1985-ben 38
