Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1986 (13. évfolyam)

1986 / 2. szám - Szanki T. Csaba: Gondolatok a kelet-nyugati kulturális kapcsolatokról

Európát is egyre inkább fenyegető amerikai kulturális expanzionizmus, „kulturális imperializmus” olyan közös alapot képezhet számunkra, amelyben Európa egységesen léphet föl ezekkel az erőszakos módszerekkel szemben. Ebben szövetségesünk lehet lényegében valamennyi európai ország.- Az elmondottak alapján elengedhetetlen a nemzetközi kulturális kapcsolatok tudományos szintű szocialista elméletének kidolgozása. Hozzá kell látni a kulturális külkapcsolatok hosszú és középtávú tervezésének kidolgozásához. Ezen a téren is szükség van a szocialista országok közös erőfeszítéseire. A szocialista országok egymás közötti sokoldalú kapcsolatai ma elsősorban információs szerepet töltenek be, és elősegítik, hogy egyre hatékonyabbá váljon a kétoldalú kulturális érintkezés. A szocialista országok közössége nem integrált egészként vesz részt a kelet-nyugati kulturális kapcsolatokban, mint ahogy a fejlett tőkés országok is külön-külön jelennek meg. Napjainkban lehetséges bizonyos koordináció a tőkés országokkal folytatott kontaktusokban, de jó lenne, ha ez az együttműködés nem a konkrét akciókra vonatkozna, hanem egy szocialista kulturális koncepció együttes kidolgozására, amit azután az egyes országok nemzeti keretekben valósíthatnának meg.

I Erről részletesen lásd Tabajdi Csaba „A szocialista kulturális együttműködés jelenlegi szakaszának sajátosságai (a magyar-szovjet kulturális kapcsolatok tapasztalatai alapján)” c. kandidátusi értekezését. Moszkva, 1984. (oroszul).

3 Ua. 19-29. 1.

* Ua. 177-178. 1.

4 E. Sz- Markarian: Tyeorija kulturi i szovremennaja nauka. Miszl, Moszkva, 1984. 86. 1.

£ Vitányi Iván: Társadalom, kultúra, szociológia. Kossuth Könyvkiadó, 1981. 104. 1.

* Machos Csilla a két koncepció összehasonlításával kapcsolatban figyelemreméltó adalékokkal szolgált. A kultúra-fogalom meghatározása a szovjet és a magyar társadalomfilozófiai szakirodalomban. Szak- dolgozat (oroszul). Moszkvai Állami Egyetem, 1984.

7 Vö. Aktualnije voproszi szovremennij igyeologicseszkoj borbi. Szbornyiksztatyej. Politizdat, Moszkva, 1980.

8 Vitányi Iván: Vitairat a magyar művelődésről. Gondolat Könyvkiadó, 1983.

8 Közép-Európa átmeneti, kevert struktúrájú régióként történő elemzését lásd Sofies Jenő: Vázlat Európa három történeti régiójáról. Magvető Könyvkiadó, 1983.

10 Serényi Pál: Kulturális kapcsolatok és az enyhülés.

Külpolitika, 1981. 3. sz. 93. 1.

II Lásd Csaba László: Kelet-Európa a világgazdaságban. Alkalmazkodás és gazdasági mechanizmus. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1984.

13 Bár az utóbbi években az oktatás, a szakképzés, az „emberi tőke” fontossága a szakmai és a politikai körök figyelmének előterébe került, a cikkek, publikációk a kérdés „külső” aspektusát nem, vagy csak részlegesen érintették. Szakmai nyilvánossága sincs e kérdésnek. Nemzetközi kulturális kapcsolatainkat alapvetően még mindig a célirányultság, a hosszú távú kapcsolatépítés alacsony szintje, a külföldi utazások szakmai hozadékának korlátozott hazai hasznosítása, esetlegesség, szubjektivitás jellemzi. Ennek egyik alapvető oka az intézményi széttagoltságban keresendő.

13 Anthony Haigh: La diplomatic culturelle en Europe. Conseil de l’Europe, Strasbourg, 1974.

14 Tabajdi Csaba: A szocialista országok kulturális kapcsolatairól. Külpolitika, 1984. 1. sz.

15 E. Sz- Markarjan: i. m. 121. 1.

27