Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1985 (12. évfolyam)
1985 / 1. szám - SZEMLE - Faragó István: Az atomfegyverek elsőkénti bevetésének tilalmáról
politikára és a divatos elrettentési elméletekre. Az NFU szükségszerűen a leg- logikusabb, mégis drámai hatású következtetések levonását tartalmazza a hadászati nukleáris paritás tényéből fakadóan, és pontosan ez az, amelyet a hivatalos amerikai katonai gondolkodás igyekszik elkerülni. Ami a tömegtájékoztatást illeti, az NFU nem sugall egyetlen egyszerű megoldást a problémák leginkább látható vonatkozására, vagyis a hadászati fegyverzet csökkentésére. Végül mint koncepció nem elég egyértelmű ahhoz, hogy tartalmát röviden és közérthetően közvetíthetné a szakértők szűk körén kívül állóknak. A kérdés nyugati kezelésében az elmúlt években szerepet játszott az is, hogy az NFU közvetlenül érinti a transzatlanti viszony legérzékenyebb kérdéseit, s e viszonyt egyébként is túlságosan megterhelte a közép-hatótávolságú fegyverek telepítése. Ugyanez vonatkozik a nyugat-európai közvélemény érzelmeire. Bizonyos, hogy az NFU és feltételezhető hatása a tárgyalások révén realizálható fegyverzetcsökkentésre kellő megértés esetén széles körű tömegtámogatásra tarthat számot Nyugat-Európában, hiszen enyhítené mind a tömbök közötti konfliktus kockázatát, mind pedig az ettől való félelmeket. A nyugat-európai érdekek és állásfoglalások éppen azért rendkívül fontosak, hiszen a csendesen folyó nyugati NFU-vita amerikai dimenzióját figyelembe véve úgy tűnik: ha a kezdeményezés nem Nyugat-Európából indul ki, nehéz elképzelni a NATO részéről bármilyen számottevő előrelépést az NFU megvalósítása felé. II. Az amerikai atomgarancia az Atlanti Szövetség egyik legérzékenyebb és legellentmondásosabb belső problémája. Erre utaltak az amerikai szerzők NFU-javaslatára való első nyugatnémet reagálások is. Egy esetleges amerikai NFU-kötelezettség elfogadását úgy értelmezték, mint a garancia visszavonását, amely „szétrombolná az európaiaknak, különösképpen a [nyugat-J németeknek a szövetségbe vetett bizalmát, veszélybe sodorná a szövetség stratégiai egységét s ezzel Nyugat- Európa biztonságát”.12 Az amerikai garanciát lényegében az Egyesült Államoknak az a létérdeke motiválja, hogy Nyugat-Európát hatalmas erőforrásaival együtt megtartsa a nyugati katonai szövetség részeként. Nyugat-Európa esetleges elvesztése olyan drasztikus változást jelentene a nemzetközi erőviszonyokban, hogy az Egyesült Államok feltehetően bármilyen kockázatot vállalna ennek megakadályozására, beleértve egy esetleges katonai konfliktusból eredő atomháborús veszélyt is. Figyelemreméltók az ezzel kapcsolatos szovjet vélemények: „Az atomfegyverek elsőkénti bevetésének tilalma nem akadályozná meg a védekező felet a megtorló atomcsapás jogának gyakorlásában, ha a támadó atomfegyvereit használta. A támadó által is vállalt kötelezettség megsértése felmentené a védekező felet a saját atomfegyvereinek használatára vonatkozó tilalom alól. Következésképpen 86
