Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1985 (12. évfolyam)
1985 / 4. szám - 40 ÉV TÖRTÉNETÉBŐL - Szűts Pál: A Magyarok Világszövetségének tevékenysége és a magyar emigráció
keznek, és e kölcsönös érdekekre épül emigrációs politikánk, amelyet mély humanitás jellemez, megértés mindazok irányában, akik jó szándékkal és hasonló megértéssel viseltetnek népünk és szülőföldjük iránt. Tisztelettel és rokon- szenvvel kísérjük mindazok erőfeszítéseit, akik új, választott hazájukban - annak hasznos polgáraiként - megmaradtak magyarnak, vállalják, hogy gyermekeiket az óhaza ismeretére és tiszteletére nevelik, rendezett viszonyt akarnak szülőföldjükkel. Nem ártani, hanem segíteni akarnak volt hazájuknak, nem a gyűlöletet, hanem a megértést táplálják környezetükben. Nincs szándékunkban senkit hazacsalogatni. Számtalanszor hangoztatjuk, hogy nem kívánunk mást a külföldön élő magyaroktól, mint azt, hogy legyenek jó polgárai befogadó hazájuknak, és amennyire lehet, őrizzék meg magyarságukat. Ezt az elvet tartjuk szem előtt, amikor kapcsolatokat teremtünk és ezeket ápoljuk a külföldön élő magyarsággal. Az emigrációs politika az adott országból kivándorolt és más országokban tartósan megtelepedettekkel és azok leszármazottaival való foglalkozás célját, elveit, feladatait és módszereit foglalja magában. Minden ország, beleértve hazánkat is, emigrációs politikája valamilyen formában mindig tükrözi az ország bel- és külpolitikáját. A belső helyzettől, de a világpolitikaitól függően is változhat, módosulhat. A magyar emigrációs politika is mindig magán viselte a mindenkori uralkodó osztály érdekeit és külpolitikai törekvéseit.4 A két világháború között az irredenta, revízióra irányuló külpolitika például erősen meghatározta a külföldi magyarokkal való kapcsolattartást is. A felszabadulás után a koalíciós pártok eltérő érdekei nyomták rá a bélyegüket erre a tevékenységre, majd a hidegháborús években, mikor a belpolitikában is káros torzulások következtek be, amikor a külföldi kapcsolattartás eleve gyanússá vált, az emigrációval való foglalkozás szinte teljesen megszűnt. Akkor teljesedett csak ki ismét, amikor a belpolitikában is tartalmat kapott a népfrontpolitika, belső viszonyaink konszolidálódtak, széles nemzeti egység és a társadalom különböző rétegeinek hathatós együttműködése bontakozott ki, és ezzel egyidőben megnőtt hazánk külpolitikai tekintélye. Az emigrációval való kapcsolatban is érvényesülhetett a belpolitikában elfogadott azon elv, amely lényeges kérdésekben feltételezi az egyetértést, de részletkérdésekben nem zárja ki a véleménykülönbségeket. Ily módon a külföldön élőmagyarokat partnerként kezeljük, a partnerség pedig feltételezi a vitát, sőt bizonyos kérdésekben a nézetkülönbséget is. Az emigrációs politika széles társadalmi keretek között valósul meg. A külföldön élő magyarsággal számos hazai intézmény tart kapcsolatot. Különösen jelentősek a tudományos és kulturális intézmények ilyen irányú kapcsolatai. Az utóbbi években egyre több oktatási intézmény, egyetem, főiskola teremtett kontaktust volt diákjaival. Kiemelkedő szerepet kapott és vállalt magára a külföldi magyarokkal való kapcsolattartásban a Magyarok Világszövetsége. 185
