Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1985 (12. évfolyam)
1985 / 4. szám - 40 ÉV TÖRTÉNETÉBŐL - Szűts Pál: A Magyarok Világszövetségének tevékenysége és a magyar emigráció
SZŰTS PÁL A Magyarok Világszövetségének tevékenysége és a magyar emigráció Köztudott tény, hogy minden harmadik magyar határainkon kívül él. Történelmünk, sorsunk alakulása hozta így, hogy sokan akaratuk, szándékuk ellenére kerültek az ország határain kívülre, másoknál ugyan volt ilyen szándék, de számos esetben valami kényszer is űzte őket, amikor vándorbotot fogtak, és hazát cseréltek. Nem vagyunk egyedüli nemzet, amelynek fiai ily nagy számban szóródtak szét a világban. Elég, ha csak az írek vagy az örmények példájára utalunk, de létszámukhoz viszonyítva a lengyelek is hasonló arányban szétszórtan élnek. Nincsenek arra vonatkozó pontos számadataink, hogy mennyien élnek magyarok a különböző országokban. Inkább becslésekre, mint pontos felmérésekre támaszkodhatunk. Igaz, a népszámlálási adatok valamiféle támpontot adnak, de a felmérés alapját képező kérdőívek nagyon eltérő elveket takarnak. A népszámlálások anyanyelvre vonatkozó kérdései adnak némi tájékoztatást, de ezek sem esnek még nálunk sem egybe a nemzetiségi hovatartozás érzésével. Egy kissé leegyszerűsítve azt mondhatnánk, hogy magyar az, aki magát magyarnak vallja. Közöttük mindenekelőtt ott vannak azok, akik Magyarországon születtek, családjuk körében még ma is magyarul beszélnek, részt vesznek valamilyen magyar közösség munkájában, itthoni neveltetésük alapján ismerik a magyar történelmet, irodalmat, járatosak a magyar művészetben. Nincs okunk azonban kizárni azokat sem, akik már kint születtek, de magyar nevelést kaptak a családban, és megőrzik magyarságukat, bár a nyelvünket esetleg már nem tökéletesen beszélik. Sőt tömegével élnek a világban olyanok, akiket leginkább magyar származásúaknak lehet nevezni, akik ilyen vagy olyan körülmények hatására elvesztik belső igényüket a magyarság egyértelmű jegyeinek megtartására, lassan beleolvadnak a befogadó ország többségét alkotó nemzetbe, és magukat már franciának, németnek, amerikainak vallják, de még hat bennük valamilyen szinten a származástudat, és gyökereiket a magyarságban keresik. 178
