Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1985 (12. évfolyam)
1985 / 4. szám - 40 ÉV TÖRTÉNETÉBŐL - Fülöp Mihály: A Külügyminiszterek Tanácsa és a magyar békeszerződés
Sztálin és Byrnes másnapi beszélgetésén az amerikai külügyminiszter újra hangsúlyozta, hogy „végső soron mi leszünk a bírák, és ezért... érdekeink bármiféle károsítása nélkül hagyhatjuk a kis államokat beszélni”.26 így megegyezhettek a résztvevők tekintetében. December 24-én Byrnes - „karácsonyi ajándékként” - nyilvánosságra hozta a három nagyhatalom közleményét a követendő eljárásról, amelyhez Franciaország és Kína kormányának csatlakozását kérték. A közlemény szerint az öt békeszerződés megszövegezésében a Külügyminiszterek Tanácsának a fegyverszüneti feltételeket is aláíró vagy a berlini egyezmény szerint ilyennek tekintendő tagjai vehetnek részt. A tanács más tagjait is meghívhatja az őket közvetlenül érintő kérdések vitájára. Az olasz békefeltételeket négy, a románt, a bolgárt és a magyart három, a finnt két nagyhatalom állítja össze. A tanács első, londoni ülésszakának megállapodásai alapján a külügyminiszterek helyettesei azonnal megkezdik a munkájukat Londonban. A tervezetek elkészültekor - legkésőbb 1946. május i-jéig - a tanács konferenciát hív össze az öt békeszerződés megvitatására, amelyen a tanács öt tagja s az európai háborúban aktívan és lényeges erőkkel harcoló 16 ENSZ-tagállam vesz részt. A vita figyelembevételével a fegyverszünetet aláíró államok (Olaszország esetében Franciaország is) véglegesítik a békeszerződések szövegét. A békeszerződéseket az értekezleten részt vevő és az illető állammal hadiállapotban lévő államok írják alá. A békeszerződéseket azután az illető ellenséges állammal hadban álló többi szövetséges állam elé terjesztik. Amint a fegyverszünetet is aláíró hatalmak ratifikálták, a szerződések hatályba lépnek, majd ratifikálás végett az érintett ellenséges állam elé terjesztik őket. A moszkvai tanácskozáson a délkelet-európai helyzetet is megvitatták. Molo- towal folytatott december 18-i megbeszélésén Bevin szorgalmazta valamennyi szövetséges csapat kivonását a térségből és az ausztriai megszálló erők létszámának csökkentését.27 Sztálin és Byrnes december 23-i megbeszélése után a három külügyminiszter abban is megegyezett, hogy a három nagyhatalom azt tanácsolja a román királynak: bővítse ki a kormányt a Nemzeti Parasztpárt és a Liberális Párt egy-egy, a kormánnyal lojálisán együttműködő képviselőjével. A kormány a lehető leghamarabb rendezzen választásokat valamennyi párt részvételével, biztosítsa a sajtó- és a szólás-, a vallás- és gyülekezési szabadságot. Visinszkijt, Flarrimant és Clark-Kerrt bízták meg a lengyel példából ismert feladat végrehajtásával. Bukaresti missziójuk teljesítése után az amerikai és az angol kormány kész volt elismerni a román kormányt. A szovjet kormány vállalta, hogy barátilag Bulgáriának is tanácsolja a kormány hasonló jellegű kibővítését. Az amerikai és angol kormány - bizonyságot szerezve a tanács megfogadásáról - kész volt elismerni a bolgár kormányt is. Az utolsó pillanatban tehát elhárultak az akadályok. December 23-án a három nagyhatalom a konferencia megrendezésére Franciaországot kérte fel. 1946. január 3-i beleegyező válaszában a francia külügyminiszter tisztázni kívánta a Külügyminiszterek Tanácsa további szerepét a bé136
