Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1985 (12. évfolyam)
1985 / 4. szám - 40 ÉV TÖRTÉNETÉBŐL - Fülöp Mihály: A Külügyminiszterek Tanácsa és a magyar békeszerződés
selőiből áll majd, amelyek az adott feladat esetében érintett ellenséges államnak diktált kapituláció rendelkezéseit aláírták. Az Olaszországgal való békés rendezés kérdésének tárgyalásakor Franciaország az olaszországi kapituláció aláírójának tekintendő. Más tagokat akkor hívnak meg a tanácsban részvételre, amikor őket közvetlenül érintő kérdéseket tárgyalnak.”9 (Kiemelés tőlem - F. M.) Az olasz békeszerződést a brit, amerikai, szovjet és francia, a román, bolgár és magyar békeszerződést a szovjet, amerikai és brit, a finn békeszerződést a szovjet és a brit külügyminiszter állította össze. Hogyan szerepelt a magyar kérdés a szövetségesek tárgyalásain ? Hogyan állította össze a Külügyminiszterek Tanácsa magyar békeszerződést? Mi az oka a magyar és a másik négy békeszerződés szembetűnő szövegazonosságainak ? Tanulmányomban a Külügyminiszterek Tanácsának a magyar békeszerződésre vonatkozó tárgyalásait foglalom össze. Kizárólag a tanács elé terjesztett diplomáciai okmányokat s ezek megvitatását vizsgálom; a magyar béke-előkészítő tevékenységre10 csak ott utalok, ahol a magyar kormány javaslatai a tanács üléseinek napirendjére kerültek. A berlini konferencián elfogadott eljárási módszer s a román és a bolgár kormány elismerése körüli nézeteltérések miatt a magyar kérdés tárgyalása háttérbe szorult. Ezt bizonyítja a békerendezés első, 1945 őszi szakasza is. A Külügyminiszterek Tanácsának londoni, első ülésszaka (i94J- szeptember 11.-október 2.) Noha a berlini értekezlet határozata értelmében Londonban a szovjet, brit, amerikai, francia és kínai külügyminiszternek 1945. szeptember i-jén kellett volna megkezdenie munkáját, erre csak szeptember 11-én került sor. A 10 napra tervezett tanácskozás október 2-ig húzódott el. Az első ülésen a külügyminiszterek megállapodtak abban, hogy mind az öt küldöttség részt vehet a vitában, de csak az érintett „volt ellenséges” állam fegyverszünetét aláíró hatalmak dönthetnek. Elsőnek az olasz békeszerződés-tervezetet tárgyalták meg. Molotov szovjet külügyminiszter javaslatára a „Finnországra, Magyarországra, Bulgáriára és Romániára vonatkozó békeszerződés-tervezeteket egy és ugyanazon kérdésként vitatták meg.”11 A Külügyminiszterek Tanácsa a kapitulációs okmányt diktáló, a fegyverszünet végrehajtását ellenőrző, vagyis a volt ellenséges államot felszabadító nagyhatalom (nagyhatalmak) döntő szerepét a békerendezésben azzal is elismerte, hogy tárgyalási alapul Olaszország esetében az angol-amerikai, Románia, Bulgária, Magyarország, Finnország esetében pedig a szovjet békeszerződés-tervezetet fogadta el.12 A szovjet javaslat értelmében a békeszerződések alapja a fegyverszüneti szerződések szövege. Ezért teljes terjedelmében közzétesz- szük a Romániára, Bulgáriára, Finnországra vonatkozó javaslattal azonos tartalmú magyar békeszerződés-tervezet szövegét: 126
