Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1985 (12. évfolyam)
1985 / 4. szám - 40 ÉV TÖRTÉNETÉBŐL - Sipos Péter - Vida István: Az 1945.augusztus 27-én megkötött szovjet-magyar gazdasági egyezmény és a nyugati diplomácia
gyakorolt hatást. Nem koronázta siker az amerikaiak azon erőfeszítéseit sem, hogy a három nagyhatalom közösen dolgozzon ki programot a magyar gazdaság talp ráállítására. Az egyezmény hivatalos elfogadása ugyanakkor az angolszász orientációjú nagypolgári-nagytőkés körök és intézmények, a GYOSZ, a TEBE, részben a Nemzeti Bank és politikai képviselőik vereségét is jelentette. S a vesztesek közé számítható nemcsak az Ideiglenes Kormány horthysta csoportja (Dálnoki Miklós Béla, gr. Teleki Géza, Vörös János), hanem a Független Kisgazdapárt polgári jobboldala, sőt bizonyos mértékig paraszti szárnya is. A szovjet-magyar gazdasági együttműködési egyezmény gyakorlati megvalósítása során az alapvetően fontos nyersanyagkitermelő és feldolgozó ágazatokban, valamint a vízi és a légi közlekedésben meggyorsította az újjáépítést.62 A magyar gazdaság számára a leginkább elviselhető formában biztosította a potsdami egyezmények magyarországi volt német tulajdonra vonatkozó előírásainak végrehajtását, amennyiben zömmel nem került sor a vegyes vállalatok tulajdonába kerülő gépek, berendezések, nyersanyagkészletek, járművek stb. elszállítására az országból, munkát biztosított, s az előállított árucikkek az országban maradtak. Az egyezmény ratifikálása súlyos tehertételtől szabadította meg a magyarszovjet kapcsolatokat, mert levett a napirendről egy öt hónap óta húzódó vitás kérdést. Noha önmagában nem döntötte el Magyarország gazdasági orientációját, de elfogadottá tette, hogy a nemzetgazdaságnak a Szovjetunió felé is nyitnia kell, s ezzel lerakta a két ország gazdasági együttműködésének alapjait, jelentősen hozzájárulva ezzel a szovjet-magyar barátság megszilárdításához is. 1 11 1 Az egyezmény szövegét lásd: Mag/ar-s^ovjet kapcsolatok 194J-1948. Dokumentumok. Kossuth Könyvkiadó, 1968. 103-105. 1. 2 Szabad Nép, 1945. augusztus 29. Hasonló értelemben nyilatkozott a magyar kereskedelmi delegáció másik vezetője, a szociáldemokrata Bán Antal iparügyi miniszter is. Ld.: Népszava, 1945. augusztus 29. s Magyar Országos Levéltár (a továbbiakban: OL) A Magyar Általános Hitelbank Rt. iratai. Z 51. 43. cs. 665. d. Feljegyzés a magyar-orosz kereskedelmi megállapodásról. 1943. augusztus 30. 4 Public Record Office (London), Foreign Office Papers 371 (Hungary), A továbbiakban PRO. FO. 371.), 48 515. R. 14 482/93x1/21. Alvary Gascoigne budapesti angol követ távirata a külügyminiszternek. Bp. 1945. augusztus 27.; uo. R. 13108/911/21. A. Gascoigne jelentése Bevinnek. 1945. augusztus 28. 5 PRO. FO. 371, 48513. R. 15 435/9311/21. A. Gascoigne távirata a külügyminiszternek. 1945. szeptember 10. ' The National Archives of the United States. Washington, D. C. Records of State Department. (A továbbiakban: NA Dept, of State.) Budapest Legation File. L. Ecker-Rácz memoranduma A. Schoenfeld követ számára a Nagy Ferenccel folytatott beszélgetésről. 1945. szeptember 19. 7 PRO. FO. 371, 48 515. R. 15 803/9311/21. A. Gascoigne távirata a külügyminiszternek. 1945. szeptember 15. 8 OL. A Hitelbank iratai. Z 51. 43. cs. Feljegyzés a magyar-orosz kereskedelmi megállapodásról és az általános gazdasági egyezményről. 1945. augusztus 30. Aláírás nélkül. 8 Kossuth Népe, 1945. október 12. 10 Szabad Nép, 1945. október 6., 11. 11 A Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének XLIV. évi jelentése az 1947. évi rendes közgyűléshez. Budapest, 1946. 42-44. 1. 18 PRO. FO. 371, 48515. R. 16952/9311/21. A. Gascoigne távirata a külügyminiszternek. 1945. október 4.
