Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1985 (12. évfolyam)

1985 / 1. szám - Palánkai Tibor: A gazdasági háború néhány kérdése

ért el, ahonnan nincs visszatérés, s minden korábbi időszakhoz képest új helyzettel kell számolni.

2. Megváltozott a nemzetköz} munkamegosztás szerkezete: a nemzetközi munkamegosztás behatolt a közvetlen termelés szférájába. Ez módosította a nemzetközi együttműködés jellegét, és egyik fontos tényezőjévé vált a megnövekedett kölcsönös függésnek. A folyamattal szoros összefüggésben a gazdasági kapcsolatokban a nemzetközi tudományos és műszaki együttműködés egyre növekvő szerepre tett szert.

3. A második világháború után széles körűvé váltak a nemzetközj tőkeáramlások, s a nemzetközj összefonódások (főként a fejlett tőkés országok között) szerteágazó rendszere alakult ki. A tőkés világgazdaságban az elmúlt két évtizedben a nemzetközi közvetlen termelési és tőkekapcsolatok nagyarányú kiterjesztése alapvetően a transznacionális társaságok tevékenységéhez fűződött. A transznacionális társaságok mint a nemzetközi monopóliumok legújabb formái minőségileg új kapcsolati rendszert teremtettek a termelés, a tőke, az értékesítés és a vállalati gazdálkodás szférájában, a nemzetköziesedés sajátos hordozóivá váltak, s jelentős mértékben módosították a tőkés világgazdaságban az erőviszonyokat és azok szerkezetét.

4. Az elmúlt évtizedekben nagymértékben internacionalizálódott a gazdaság számos stratégiai fontosságú szférája. Ennek alapvető területei az energia- és élelmiszer-termelés és -ellátás voltak.

Napjainkban az olaj és élelmiszer számottevő része a világkereskedelem csatornáiba kerül, s számos relációban import vagy exportfüggés formájában egyaránt stratégiai jelentőséget (az élelmiszerek között főként a gabona) nyert.

5. A második világháború után a nemzetközi gazdasági együttműködés jelentős mértékben intézményesült. A nemzetközi intézmények jellege, hatóköre és funkciói természetesen eltérnek, de bizonyos területeken befolyásolják, szabályozzák és irányítják a nemzetközi együttműködést. Az internacionalizálódás folyamata különösen regionábs szinten volt gyors, amit a regionális integrációs szervezetek (KGST, EK stb.) megszületése jelzett.

A meggyorsult és komplexszé vált internacionalizálódás az egyes nemzetgazdaságok helyzetében és a világgazdaság fejlődésében is számos változást hozott.

1. A világgazdaságban a hetvenes évektől mindinkább kiéleződtek az ún. globális problémák. Ezek közül mindenekelőtt az energiakérdést, a környezetszennyeződést, az élelmiszer-termelés zavarait, a fegyverkezés következményeit, a világóceánok és a világűr hasznosítását kell kiemelni. E problémák átfogóan befolyásolják a világgazdaság fejlődését, pusztán nemzeti keretekben még a nagy országok sem képesek megbirkózni velük, s végső soron megoldásuk nemzetközi megközelítést és kezelést igényel.

2. Az elmúlt évtizedekben a tőkés világgazdaság fejlődése tovább polarizálódott. Nem sikerült érdemben változtatni a hagyományos tőkés (gyarmati típusú)