Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1985 (12. évfolyam)

1985 / 3. szám - TÁJÉKOZÓDÁS - Szabó Máté: "Globálisan gondolkodni-lokálisan cselekedni" Van-e a zöldeknek külpolitikai koncepciójuk?

viszonyban lévő, egyenlőtlen cserét folytató egységek vertikális struktúrájával.43

Az NSZK számára a zöldek harmadikvilág-politikája, összefüggésben az ökológiai célkitűzésekkel és a gazdasági növekedés kritikájával, az exportorientáció helyett a belgazdasági orientációt javasolja.44 Ez azonban nem jelenti azt, hogy az NSZK vagy a fejlett országok beszüntetnék a harmadik világ segélyezését. Sőt a zöldek saarbrückeni programja szerint az NSZK fejlődési segélyét növelni kell, legalább a bruttó nemzeti termék 0,7 százalékában megállapított ENSZ-javaslat szintjére; moratóriumot, illetve tartozáselengedést kell kimondani a harmadik világ adósságainak visszafizetésére; teljesen be kell szüntetni a fegyverek és az atomerőművek exportját, amelyek pedig az NSZK jelentős „kivitelicikkei”.45 A segélynyújtást az alternatív modernizációt folytató, a demok- ralizált és ökológiai típusú gazdálkodást kiépítő államokra kell összpontosítani.

A segélyezés általános elve: „Minden segítségnek az önsegélyhez nyújtott támogatásnak kell lenni.”46 Ez a tétel, amely az alternatív önellátás és az önálló kezdeményezés gondolatán alapul, s a segélyből keletkező hierarchikus viszonyok leépülését célozza, közvetlen analógiára vezethet a CDU/CSU-nak, a keresztényszociális tanítások szubszidiaritás-elvén nyugvó fejlesztési politikájával, amely szintén a kis egységek önállóságának a nagyokkal szembeni támogatásán alapul, és a segélyezés az önsegélyhez tételt tartalmazza. Jóllehet a CDU harmadikvilágpolitikájával fennáll ez a verbális megegyezés,47 de a tartalom eltérő. Míg a zöldeknél ez a szabadpiaci világkereskedelem meghaladását, a CDU programjában annak kiegészítését: a különösen rászoruló országoknak a liberális világpiaci rendbe való integrálódáshoz nyújtott különleges segélyt jelent. Ez a jóllehet formális, de el nem hanyagolható kapcsolódás is utal az alternatív társadalomszemlélet ambivalens, egyaránt emancipatív és konzervatív vonatkozásaira, értelmezési lehetőségeire. A két pártnak ugyanarra az alapelvre adott eltérő értelmezései mutatják: ha a globális ökológiai mozzanatot kiiktatjuk az alternatív „külpolitika” alapelvéből, akkor az elveszítheti identitását - hasonulhat mind az izolációs-konzervatív, mind a szabadkereskedelmi-liberális megközelítéshez.

A zöldek „külpolitikájában” az alternatív mozgalmak elméletének és gyakorlatának talaján a harmadikvilág-politika a viszonylag kidolgozottabb területekhez tartozik. Mindegyik programjuk - legyen az gazdaság- vagy Európa-politikai dokumentum - igyekszik témáját a harmadik világ szempontjából is tárgyalni. A zöldek szövetségi parlamenti frakciójának tevékenységében is jelentős szerepet játszik a keresztényliberális fejlesztési politika kritikája és az alternatív koncepció hirdetése. Igyekeznek politikájukat konkretizálni a különféle régióra és válsággócokra a parlamenti hearing-ek (például Közép-Amerika problémáiról), a közvetlen párt- és frakciószintű kapcsolatok (például önkéntesek küldése a nica- raguai kávészüretre) és a témával foglalkozó alternatív mozgalmak parlamenten kívüli tevékenységének anyagi és szellemi támogatása révén. Egy jövőbeli külpolitikai koncepcióban e téma minden bizonnyal kiemelt helyet kaphat.

112