Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1985 (12. évfolyam)
1985 / 3. szám - TÁJÉKOZÓDÁS - Szabó Máté: "Globálisan gondolkodni-lokálisan cselekedni" Van-e a zöldeknek külpolitikai koncepciójuk?
keleti és a Németország-politikáktól. Ez kezdetben a német kérdés európai von- zatain, illetve az NSZK második világháború utáni „újraegyenjogúsításának” a nyugat-európai gazdasági, politikai és katonai integrációkhoz fűződő lehetőségein alapult. Ennek tudható be, hogy jó ideig a nyugatnémetek voltak a nyugateurópai integrációnak és szervezetének legbuzgóbb hívei és támogatói. Később, a Közös Piac kialakulása és a nyugat-európai államok biztonságpolitikai törekvéseinek a NATO-n belüli és kívüli viszonylagos pluralizálódása után az Európa- politika az Egyesült Államokkal szemben bizonyos autonóm súlyra tett szert.32 A zöldek békepolitikája, „külpolitikájuk” magva, szöges ellentétben áll a nyugati integrációt orientáló elvekkel és értékekkel: az Egyesült Államok mint szövetséges és megszálló iránti hűséggel; a NATO-nak mint katonai tömbnek a támogatásával; és a Közös Piaccal mint a környezetromboló és a harmadik világ kizsákmányolásán alapuló ipari társadalmak bürokráciájával. Az Európa-Parla- ment 1984-es választási kampánya nyújtott alkalmat a zöldeknek arra, hogy önálló programban foglalják össze Európa-politikájukat.33 Ez körvonalazza az alte- natív Európa-gondolatot, amely a „harmadikutas” alternatív társadalomszemlélet vonásait viseli magán. A program szerint az ipari társadalmak, a bürokraták és a katonai szövetségek Európájának helyére a társadalmi mozgalmak szolidaritásának, a régióknak és az általuk célul kitűzött erőszakmentes, ökológiai jellegű társadalomnak kell lépnie. Ezt tükrözi a „zöld, ökológiai és radikáldemokratikus pártok” közös felhívása az Európa-Parlament választására: „más, semleges és decentrális Európa, önigazgató régiókkal, a mindenkori kulturális önállóság fenntartásával” az a keret, amelyet az alternatív mozgalmak és pártjaik ki szeretnének alakítani. A zöldek Európa-politikájában visszaköszön a Németország-politikában felbukkanó alternatív haza-fogalom: „A bürokraták, a bombák és a vajhegyek Közös Piacával szembeni alternatíva a régiók békés Európája. Az oda vezető út nem a nemzetállamok kicsinyes rivalizálásán, sem pedig a döntéseknek a vízfejű európai bürokráciákban való centralizálásán át vezet.” „A zöldek ezért közösen fellépnek a gazdasági és politikai döntési struktúrák decentralizálásáért és a fennálló európai intézmények feloszlatásáért; a nemzetiségek kulturális sokféleségének és a történetileg kialakult európai régióknak az elismeréséért és támogatásáért.”34 E közelebbről meg nem határozott céloknak a megvalósítását „az európai politikai rendezőstruktúrák radikális átalakításával” tervezi a program. Ez a gondolat a „globálisan gondolkodni — lokálisan cselekedni” elv alapján — amely e program címét és mottóját adja - értelmezhető a nemzetállamok regionalizálásának Eich- berg-féle szellemében is. Ám nem ez az uralkodó felfogás - ezt csupán egy radikális, de el nem hanyagolható kisebbség képviseli. A zöldek többsége elutasítja a nemzetállamok felosztását és a nemzetek feletti bürokráciát is. Az államon belüli decentralizáció, a kisebbségek jogai és autonómiája, valamint a társadalmi mozgalmak szolidaritása áll elképzeléseik középpontjában. Az Európa-program tulajdonképpen nem tartalmaz külpolitikai jellegű céli°7
