Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1985 (12. évfolyam)
1985 / 3. szám - Pécsi Kálmán: A KGST és a fejlődő országok közötti gazdasági kapcsolatok
PÉCSI KÁLMÁN A KGST és a fejlődő országok közötti gazdasági kapcsolatok A politika és a gazdaság kölcsönhatásának bonyolult összefüggései a jövőben kétségkívül jelentősebb szerephez jutnak a fejlődő országok és a KGST közötti “ gazdasági kapcsolatok alakulásában. Ennek legfontosabb oka, hogy mindkét országcsoport gazdasági szerkezete az állandó változás állapotába került, e változások irányára és intenzitására hatást gyakorolnak mind a világgazdasági, mind a belgazdasági viszonyok. Emellett mindkét csoport országai a gazdaság- politikájuk, a világméretű munkamegosztásban elfoglalt helyük és a világ gazdasági viszonyaiban játszott szerepük határozott változtatására törekszenek. A két országcsoport közötti gazdasági kapcsolatok eredményei és hiányosságai többé-kevésbé ismertek. Fő célom ezért e kapcsolatok problémáinak felvázolása és fejlődésük prognosztizálása, továbbá annak előrejelzése, hogy milyen változások lehetségesek és várhatók a két országcsoport közötti gazdasági kapcsolatok mechanizmusának fejlődésében. Arra keresek - mind gazdaságpolitikai, mind elméleti aspektusból - választ, hogy a gazdasági kapcsolatok jelenlegi modellje távlatilag kielégítő-e, vagy pedig mély, elvi jellegű változások várhatók. A gazdasági kapcsolatok gyakorlatáról és mechanizmusáról viták folynak. Véle- ményem szerint, a gyakorlati tapasztalatok alapján az értékszempontú megközelítés a legfontosabb. Más vélemények szerint a naturális tervezés e viszonylatban is elsődleges. A kölcsönös kereskedelem hatása a kapcsolatok fejlődésére A két országcsoport közötti gazdasági viszonyok jelenlegi állapotát és fejlődési lehetőségeit a kölcsönös kereskedelem mértéke határozza meg. Ez befolyásolja alapvetően az elszámolások minőségi és tartalmi (konvertibilis vagy klíring- devizás), mennyiségi és formai (két- vagy sokoldalú elszámolások) jellemzőit. 32
