Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1985 (12. évfolyam)
1985 / 2. szám - Balogh András: Az Egyesült Államok harmadikvilág-politikájának sajátosságai (1981-1984)
I. Az Egyesült Államok új stratégiájának kialakulására nagy hatással voltak a hetvenes évek következő fejleményei: i. Az Egyesült Államok tőkés világon belüli gazdasági túlsúlya jelentősen csökkent. E viszonylagos térvesztés hosszú távú folyamat, amely azonba n különösen az elmúlt évtizedben vált nyilvánvalóvá. A hetvenes években az E gyesült Államokban hosszan tartó gazdasági válság bontakozott ki. Ennek tünetei kö_ zül a legfontosabb a megelőző évtizedeket meghaladó inflációs ráta, a viszony_ lag nagymértékű munkanélküliség, a visszatérő energiagondok, a dollár m eggyen gülése, az alacsonyabb beruházási és növekedési ráták. Ebben az időszak ban fel- erősödtek azok a bírálatok, amelyek a keynesi fejlődési modell csődjét emle gették• z. Az elmúlt évtizedre az Egyesült Államok egyértelműen elveszít ette a Szovjetunióval szemben korábban meglévő katonai fölényét. Ezen a terű létén már a hatvanas években is erőegyensúly alakult ki, de a katonai hegemón sz erep elvesztése most tudatosult, és (ami legalább ennyire fontos) széles körben ekkor vált ismertté az Egyesült Államok katonai sebezhetősége. 3. A hosszan tartó gazdasági recesszió talaján az Egyesült Államok a belső hatalmi válság több félreérthetetlen jelét is mutatta. Persze, az amerikai kapitalizmus nem került végveszélybe, s a monopoltőke vezető pozícióit sem ingatták meg a belső tömegmozgalmak. Sokkal inkább „az uralkodó eliten” belüli küzdelem éleződött ki, amely kifejeződött az egyes intézmények megrendülésében, a törvényhozó és a végrehajtó hatalom közötti kötélhúzásban, a nyilvánosságra került gazdasági és politikai botrányokban, vezető személyiségek erőszakos eltávolításában, a hagyományos keleti parti „politikai vezető osztály” befolyásának csökkenésében. 4. Az indokínai kudarc után az Egyesült Államok külpolitikájában egyidejűleg jelentkezett több ellentétes érdek és tendencia. Voltak olyan irányzatok, amelyek számoltak a világ új realitásaival, és partnerré kívánták tenni az Egyesült Államokat az enyhülés folyamatában. De megtalálhatók voltak az elfordulás, a kiábrándulás, a passzivitás elemei is. S mellettük mindig is jelen voltak a szocialista országokkal való nyílt konfrontáció doktrínái és az ezek megvalósítására, irányuló lépések csakúgy, mint a nyugat-európai és japán szövetségesek kordában tartására irányuló törekvések vagy a fejlődő országokkal kapcsolatban a neokolo- nialista vagy egyenesen klasszikusan kolonialista jellegű beavatkozási kísérletek. 5. A nemzeti felszabadító mozgalmak a hetvenes években vitathatatlan sikereket értek el. Ezek a sikerek általában kifejezetten Amerika-ellenes törekvések4
