Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1985 (12. évfolyam)
1985 / 1. szám - Hardi Péter: A második szakasz: az Egyesült Államok Reagan újraválasztásának fényében
évek óta folyó „emberi jogok kampánya” is. Carter elnöksége idején az amerikai értékek ideológiai megtestesítéseként került az Egyesült Államok hivatalos nemzetközi kapcsolatainak előterébe az emberi jogokra való hivatkozás. Az emberi jogok melletti elkötelezettség az amerikai értékrendszer első számú hittételének, a liberális politika és alkotmányos rend, az individuális „természetjogok” klasz- szikus polgári felfogásának a következménye. Carter - akiben erős hajlam volt arra, hogy a reálpolitikát idealizált erkölcsi elvekkel keverje - ezt az első számú hittételt hajlandó volt (bár lehet, hogy sokszor nem is tudatosan) még a világ- hatalmi szerep melletti elkötelezettséggel is ütköztetni. Szelektálás nélkül alkalmazta a külkapcsolatok egyik kritériumaként az emberi jogok érvényesülésének amerikai mércéit. Ezáltal nemcsak a szovjet-amerikai viszonyt károsította, hanem az Egyesült Államokkal addig szövetséges vagy baráti — főleg latin-amerikai, illetve távol-keleti - országokkal fenntartott viszonyt is. Reagan elnöksége alatt az emberi jogok helyi értéke megváltozott: minden esetben alárendelődött a világhatalmi szerep érdekeinek. A latin-amerikai és a távol-keleti rendszerekkel szemben - a kialakított kapcsolatok stratégiai fontossága miatt - szelektíven alkalmazta az emberi jogok érvényesülésének kritériumát, a Szovjetunióval szemben viszont az amerikai konfrontációs politika ideológiai igazolására használta. Az emberi jogok kampánya taktikai elemmé redukálódott. Célja az volt, hogy a közvélemény (szűkebben az amerikai, tágabban a nyugati közvélemény) szemében elfogadtassa és igazolja a szuperhatalmi logikát. Emellett az image helyre- állítására is alkalmasnak látszott; Reagan ügyes retorikával még a kétféle érdekrendszer, a mások önrendelkezésének, szuverenitásának tiszteletben tartása és a világhatalmi elkötelezettségből fakadó központi állami beavatkozások közötti ütközést is tompítani tudta. Arra hivatkozott, hogy az utóbbiak szükségesek ahhoz, hogy nemzetközi méretekben érvényre lehessen juttatni az emberi jogokat, illetve meg lehessen azokat védeni a más rendszerekből fenyegető korlátozásoktól. Az Egyesült Államok külpolitikájának belső háttere A konzervativizmus feléledése A reagani kormányzat időszakának jellemzésére használt leggyakoribb fogalom ma a neokonzervativizmus. A neokonzervativizmusnak mint komplex nézetrendszernek a hátterében az Egyesült Államokban végbemenő változások gyakorlati tapasztalati tényei állnak. Az természetesen igaz, hogy a konzervatív ideológia nincs feltétlenül a társadalmi-politikai-gazdasági szerkezet tényeihez kötve. Konzervatív nézetek bármely történelmi időszakban jelen lehetnek; politikai meghatározó szerepre azonban nem mindig tesznek szert. Az az ún. neokonzervatív trend, amely
