Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1985 (12. évfolyam)

1985 / 1. szám - SZEMLE - Valki László: A defenzív védelem koncepciója

hagyományos erőkkel indított támadás nyereségei és veszteségei, úgy vélhetik, hogy a kezdeményezés megragadása, a jobb taktika, a jobb hadvezetési képességek, a meglepetésszerű manőverek, a sorállomány politikai meggyőződése stb. kedvező irányban dönthetik el egy háború kimenetelét. Az egyik szerző arra emlékeztet, hogy a történelemben eddig kivétel nélkül minden támadó fél - beleértve a későbbi veszteseket is - ilyen tényezőkben bízva kezdett háborút. Ez a fenntartás azonban egyelőre nem látszik aktuálisnak, hiszen - még ha megegyezés születik is valamikor az európai nukleáris erők kölcsönös leszereléséről - a hadászati atomfegyverek továbbra is mindkét oldalon megmaradnak, azaz a kölcsönös nukleáris elrettentés állapota lényegileg változatlan marad.12

*

A defenzív védelem megvalósításának részleteit még nem dolgozták ki a nyugateurópai békekutató központokban. Tudomásom szerint a hazai katonai szakértők sem tanulmányozták még e koncepciót a hadtudományok oldaláról. Éppen ezért korai lenne még végleges következtetéseket levonni az eddig megismert elképzelések, feltételezések alapján; ilyen következtetésekre nyilván csak alapos vizsgálódások után lehet jutni. Annyi azonban máris bizonyos, hogy olyan koncepcióról van szó, amely új megvilágításba helyezi a két szövetségi rendszer katonai szembenállásának néhány kérdését, és a mostanában napvilágot látott nyugati megközelítéseknél lényegesen pozitívabb megoldást keres. Megkülönböztetett figyelmet érdemel tehát, és további gondos tanulmányozást igényel még akkor is, ha megvalósítása előtt jól érzékelhető akadályok állnak. Bizonyos ugyanakkor az is, hogy a defenzív védelem eszméjének esetleges megvalósítása nem lenne elegendő az enyhülés újraélesztéséhez, a Kelet és a Nyugat közötti kapcsolatok normalizálásához. Ehhez még számos más, olyan egyidejű lépésre lenne szükség az Egyesült Államok és a többi NATO-ország részéről, amelyet a Varsói Szerződés tanácskozásainak - különösen az 1983. évi prágai értekezletnek - a záródokumentumai nagyon világosan megfogalmaztak. A defenzív védelemre való áttérés tehát megítélésem szerint egy kívánt enyhülési folyamat részeként, nem pedig kiváltójaként képzelhető el.

1 Lásd egyebek között Albrecht von Müller: Confidence Building by Hardware Measures. The Idea of Benign Defence. Background paper, 34th Pugwash Conference on Science and World Affairs, Björkliden, 1984.; Horst Afheldt: Defensive Verteidigung. Rowohlt, Reinbeck bei Hamburg, 1983.; továbbá Henry A. Kissinger: A Plan to Reshape NATO. Time, 1984. március 5.; Diminishing the Nuclear Threat. Nato’s Defence and New Technology. Alastair Buchan Memorial Lectures, London, 1983.

2 Lübkeimer nyilatkozata in Dieter Schuster-Ulrike C. Wasmuth: „Alternative Strategien” — Eine Auswertung der öffentlichen Anhörung im Verteidigungsausschuß des Deutschen Bundestages, í-j-i* Vierteljahresschrift für Sicherheit und Frieden, 1984. 3. sz.

111