Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1985 (12. évfolyam)
1985 / 1. szám - SZEMLE - Valki László: A defenzív védelem koncepciója
lett ugyanez 65 km-en belül következne be. Szakértők szerint pedig az ütközet már 20-30 százalékos veszteség esetén sem nyerhető meg.)11 A defenzív védelem eszméjének hívei szerint e koncepció megvalósításának számos kedvező politikai hatása lenne. Mindenekelőtt növekedne a két szemben álló katonai szövetség tagjai között a kölcsönös megértés és a bizalom, lehetővé válna számos fegyverzetkorlátozási megállapodás elérése. Megegyezésre lehetne például jutni az egy évtizede eredménytelenül folyó bécsi haderőcsökkentési tárgyalásokon, segítené az újrakezdődő rakétatárgyalásokat, egy két- vagy több oldalú szerződés keretében le lehetne mondani az atomfegyverek elsőként való alkalmazásáról, szabályozni lehetne a harmadik világba irányuló fegyverkereskedelmet stb. Az általam ismert békekutatók azt állítják, hogy a defenzív védelemre a NATO-nak egyoldalúan kellene áttérnie. Egyelőre tehát nem várnának hasonló intézkedéseket a Varsói Szerződéstől. Szerintük akkor is érdemes lenne az „át- fegyverkezést” végrehajtani, ha a Kelet nem követné példájukat. Ha azonban - teszik hozzá - a Varsói Szerződés országai biztosak lehetnének afelől, hogy a NATO soha, semmilyen körülmények között nem tudja megtámadni őket, akkor nyilván maguk is csökkentenék saját offenzív erőik létszámát és felszereltségét, s esetleg a bécsi haderőcsökkentési tárgyalásoktól függetlenül is készek lennének a defenzív védelem bizonyos elemeinek átvételére. Nem teljesen közömbös tehát számukra a Varsói Szerződés országainak reagálása. Ezért nem korlátozzák az ezzel kapcsolatos vitákat kizárólag NATO-körökre, ezért használják fel a bevezetőben is említett kelet-nyugati fórumokat az általuk kidolgozott koncepció propagálására. Azt tartják, hogy csak akkor lenne érdemes az Északatlanti Szövetségnek átállnia a defenzív védelemre, ha az imént körvonalazott elképzelések a szocialista országokban legalábbis nem váltanának ki negatív reakciókat. Érvek és ellenérvek a defenzív védelemmel kapcsolatban Az előzőekben körvonalazott elképzelések egy szocialista országban dolgozó kutatóban vegyes érzéseket keltenek. A defenzív védelem eszméjének összetevői között ugyanis az első helyet - mint láttuk - az a feltételezés foglalja el, hogy ha fegyveres konfliktus tör ki Európában, a támadók csak a Varsói Szerződés államai lehetnek. A valóság nyilvánvalóan más: némi találékonysággal más szcenárió is elképzelhető, például olyan összeütközés, amely egy Európán kívüli konfliktus eszkalációjából származna. Milyen érvek hozhatók fel a defenzív védelem koncepciója mellett és ellene? Először tekintsük át a mellette szóló érveket! 1. Az offenzív védelem elvének elvetése, az Air Land Battle-és a Rogers-terv 107
