Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1984 (11. évfolyam)

1984 / 5. szám - Kiss J. László: Nyugati szövetségi politika és kelet-nyugati enyhülés: az NSZK kül-és biztonságpolitikája (1954-1984)

Die Krise des internationalen Nuklearsystems. Nuklearpolitik im Widerstreit politischer, ökonomischer und sicherheitspolitischer Interessen, Politik und Zeitgeschichte, 1979. 5. sz. 3-27. 1.

40 Vö. Hans Mattll: Erdgas und wirtschaftliche Sicherheit. Zukunftsprobleme für die Bundesrepublik und den Westen. Bonn, 1981. (Arbeitspapiere zur Internationalen Politik der DGAP 17.)

41 Vö. Az amerikai-szovjet 1972. évi alapelv-nyilatkozat és az amerikai-szovjet közbenső megállapodás a rakétaelhárító rendszerekről. Europa Archiv, 1972. 12. sz. 289-291. 1., továbbá Europa Archiv 1972. 17. sz. 392-404.

42 Ezeket az aggályokat francia és nyugatnémet részről egyaránt kinyilvánították. Vö. Pierre Lellouche: Le France, les SALT et la sécurité de l’Europe. Politique Étrangere, 1979. 2. sz. 249-271. 1., továbbá Fáik Bomsdorf (kiadó): Sowjetische Macht und westliche Verhandlungspolitik im Wandel militärischer Kräfteverhältnisse. Baden-Baden, 1982.

43 Helmut Schmidt: Politische und wirtschaftliche Aspekte der Sicherheit. Vortrag vor dem IISS am 28. 10. 1977. Bulletin der Bundesregierung (112. sz.); 1979. november 8. 1015. 1.

44 Vö. „Schmidt, der Gefangene.” Der Spiegel, 1983. 46. sz. 31. 1.

45 Vö. 1Valter Slocomhe: The Countervailing Strategy. International Security, 1981. tavasz, 18-27. !•

44 Vö. Karl Kaiser-Georg Leber-Alois Mertes-Fran^-Joseph Schulde: Kernwaffen und die Erhaltung des Friedens. Stellungnahme zu einem amerikanischen Vorschlag über den Verzicht auf Ersteinsatz von Kernwaffen. Europa Archiv, 1982. 12. sz.

47 Wireless Bulletin, 1982. 233. sz. 1982. december 13.

48 Az SPD 1979 decemberében Nyugat-Berlinben tartott kongresszusán a NATO „kettős határozata” - a SALT-II ratifikálásának a perspektívájában - mint az enyhüléspolitika eszköze kapott többséget. Vö. Entschliessung des Parteitages in Berlin 3-7. 12. 1979. „Sicherheitspolitik im Rahmen der Friedenspolitik”. Jahrbuch der Sozialdemokratischen Partei Deutschlands 1979-1981. Bonn, 1981. 400—411. 1.

48 Vö. Klaus-Peter Schmid: Pazifisten oder Nationalisten - ein grosses Rätsel für Frankreich. Die Zeit, 1981. december 11.

50 Vö. Helga Haftendorn: i. m. 248. 1.

81 Vö. Ernst-Otto Cgempiel: The Atlantic Community, Europe, Germany: Options, Objectives, or Context of German Foreign Policy. In Wilfrid L. Kohl-Giorgio Basevi: West Germany: A European and Global Power. Lexington, Massachusetts, Toronto, 1980. 89-109. 1., továbbá lásd a tanulmányok után következő kommentárokat (201-221. 1.).

82 Az NSZK állandó mérlegfelesleg-helyzete s ezzel gazdasági vezető szerepe a többi nyugat-európai partner számára - kedvezőtlen politikai mellékhatások nélkül - csak multilaterális keretben volt elfogadható. A francia—nyugatnémet kezdeményezésre létrejött nyugat-európai pénzügyi rendszer (EMS) egyfelől az amerikai dolláringadozásokkal szemben a valutastabilitás regionális övezetét kívánta megteremteni, másfelől a politikailag érzékenyebb kétoldalú segélypolitika helyette sokoldalú támogatás mechanizmusát hívta életre.

83 Vö. Helmut Schmidt kormánynyilatkozata a Bundestagban. Europa Archiv, 1980. 4. sz. 385-386. 1.

84 A kérdés részletes kifejtését lásd Gazdag Ferenc-Kiss f. László: A francia-nyugatnémet kapcsolatok alakulása a hetvenes években. Külpolitika, 1982. 1. sz. 74—76. 1.

88 Vö. Lothar Rühl: Europäische Sicherheit unter atomarer Bedrohung. In Robert Picht (kiadó): i. m. 93-99. 1.

88 Vö. Hermann Voile-Wolf gang Wagner (kiadó): Das Belgrad Folgetreffen. Der Fortgang des Entspannungprozesses in Europa. Beiträge und Dokumente aus dem Europa Archiv, Bonn, 1978.

34