Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1984 (11. évfolyam)

1984 / 4. szám - SZEMLE - Fodor Erika: Az Iszlám Konferencia Szervezete: társadalmi,politikai céljai

Iszlám Konferencia Szervezetének tevékenysége a nemzetközi életben kettős jellegű. Egyrészt antiimperialista vonásokat mutat. Ez megmutatkozik abban, hogy támogatja azokat a haladó afrikai és ázsiai országokat, amelyeket az imperialista politika veszélyeztet. Másfelől az imperialista hatalmak felhasználják a szervezetet arra, hogy fellépjenek a Szovjetunió és az iszlám világ haladó mozgalmai ellen.”41

1 ICO a szervezet angol nyelvű rövidítése.

2 A multinacionális jelzőt azért tettük idézőjelbe, mert amikor ők maguk az iszlám nemzetről beszélnek, akkor a különböző országokban élő muzulmánok összességére, összetartozására gondolnak.

3 Az ICO előtt már jó néhány próbálkozás történt arra, hogy egy átfogó nemzetközi szervezetet hozzanak létre az iszlám szolidaritás, illetve az afro-ázsiai szolidaritás és a pániszlámizmus eszméjétől indíttatva. Néhány szervezetről a teljesség igénye nélkül: 1949-ben Karachiban létrejött a ma is működő Muslim World Congress; 1955-ban Jeruzsálemben és Kairóban is megalakult egy-egy nemzetközi iszlám szervezet, 1962-ben Mekkában létrejött a Muzulmán Világliga stb.

4 Lásd erről bővebben Benke József: Az Iszlám Konferencia Szervezete és az iszlám differenciáltsága. Kézirat. Magyar Külügyi Intézet, 1983.

5 Lásd erről bővebben az „Islam und Gesellschaft” címen 1980. július 3-5. között az NDK-ban megrendezett konferencia vitaanyagát. (Asien, Afrika, hatéin-Amerika, 1980. 5. sz.)

6 A tradicionalizmus és fundamentalizmus értelmezéséről, összehasonlításáról lásd M. T. S^tyepanyanc: Muszulmanszkoje vozrozsgyencsesztvo. Narodi Afti i Afriki, 1983. 3. sz.

7 Az ICO létrejöttét megelőző eseményeket lásd részletesen Keesing Contamporary Archives, 1969. 23689. sz. mutató alatt.

8 Az A/10194/1975. sz. ENSZ-dokumentum.

2 Reha Bilge: Zur Diskussion über den islamischen Reformismus. Wiener Tagebuch, 1979. januárfebruár, 20-22. 1.

10 Uo.

11 Lásd erről bővebben Hassan Hanafi: Des idologies modernistes á l’islam revolutionnaire. Peuples Mediterraneans, 1982. október-december.

12 Vö. Ágh Attila: Vallás és forradalom az iszlám világban; Rostoványi Zsolt: Az „iszlám állam” Iránban. Világosság, 1982. 2. sz.

13 A negyedik külügyminiszteri konferenciát 1973. március 24-27. között Benghaziban tartották.

14 Lásd A. Vasftljev: Iszlám v szovremennom mire. Mesydunarodnaja Zsisyiy, 1981. 10. sz. és Bassam Tibi: The Renewed Role of Islam in the Political and Social Development of the Middle East. The Middle East Journal, (Washington) 1983. 1. sz.

15 Lásd ennek magyarázatául Muhammad Qutb: Islam and the Crisis of the Modern World. The Islam Foundation, 1979. Mufti Muhammad Shaft: Distribution of Wealth in Islam. Ashraf Publications, Karachi, 1975.

14 Maxime Rodinson: The Arabs. The University of Chicago Press, 1981. 122. 1.

17 Mivel elég gyakori, hogy nyugati modellen nyugati és keleti „modellt” egyaránt (vagyis mindent, ami nem iszlám), itt sincs pontos támpontunk arra nézve, hogy ez a megfogalmazás hogyan értendő.

18 Zouhaier Dhaouadni: L’islam au présent. (Interjú Ahmed Ben Bellával.) Peuples Mediterraneans, 1982 október-decemberi különszám.

19 A szöveg további részéből feltételezhetjük, hogy a kapitalista és a szocialista utat egyaránt elutasítja.

20 Muhammad Qutb: i. m. 18. 1.

21 Ua. 18-19. 1.

22 R. Hrair Dekmejian: The Anatomy of Islamic Revival: Legitimacy Crisis, Ethnic Conflict and the Search for Islamic Alternatives. The Middle East Journal, 1981. 1. sz.

23 G. Bouteiller: L’islam: réveil ou renouveau? Defense Nationale. 1979. november.

24 Lásd erről az A/10194/1975. sz. ENSZ-dokumentumot.

25 Lásd erről az A/31/237/1976. sz. ENSZ-dokumentumot.

26 Lásd erről az A/32/133 és az A/32/235/1977. sz. ENSZ-dokumentumot.

27 Lásd erről az A/33/154/1978. sz. ENSZ-dokumentumot.

28 Lásd erről az A/34/389/1979. sz. ENSZ-dokumentumot.