Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1984 (11. évfolyam)
1984 / 2. szám - Sz. Kiss Csaba: A nemzetközi kapcsolatok alakulásának előrejelzéséről
SZ. KISS CSABA A nemzetközi kapcsolatok alakulásának előrejelzéséről (Elméleti és módszertani problémák) A jövőkutatási, prognosztikai szakirodalom számos alapvető terminus, kategória használatában nem egységes vagy nem következetes, bár, mint arra Kovács Géza rámutat,1 kezd kikristályosodni a jövőkutatási diszciplína fogalom- rendszere és módszertana. Ez jelzi, hogy a jövőkutatás, a prognosztika egyre inkább önálló, specifikus tudományterületté válik. A hazai szakirodalom terminológiai és szemléleti egységesülését nagyban elősegíti a Jövőkutatási fogalomtár? amely nemzetközi mércével mérve is igen színvonalas és átfogó segédkönyv. Címszavainak, definícióinak, módszer-ismertetéseinek többsége a külpolitikai prognosztikában is használható, vagy a terület specifikumaira vonatkozó kiegészítésekkel, módosításokkal alkalmazható. Ezért fölösleges volna fejtegetéseinket a címben megjelölt tárgykör rokonértelmű terminusainak értelmezésével kezdenünk - például jövőképalkotás, előrelátás (prévision), jóslás (prediction), távlat felrajzolás (prospective) stb. Az angol prognosis szóhoz egyetlen, legvalószínűbbnek tartott alternatíva képzete tapad, az angolszász szakirodalom ezért inkább a szerényebb, több alternatívát sejtető és a valószínűségi elemre utaló forecast terminust használja. Magyarul a „külpolitikai prognosztika” és „külpolitikai prognózis” helyett szerényebb és pontosabb, s ezért előnyben részesítendő a „világpolitikai előrejelzés” vagy az „előrejelzés a nemzetközi kapcsolatokban”. A terminológia azonban nem csupán precizitás és ízlés kérdése: az egyes kifejezések tartalmi meghatározásában benne rejlik az előrejelzés lehetőségeivel, jellegével kapcsolatos meggyőződés, ismeretelméleti álláspont, jövőszemlélet is. Ebben az írásban az előrejelzés és a prognózis szót azonos értelemben használjuk. Nem célunk az olyan tudományelméleti és -történeti kérdések vizsgálata sem, hogy mi a viszony a prognosztika és „szakágazatai” között, hogy a prognosztika különféle aspektusai és módszerei egyformán érvényesülnek-e minden 51
