Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1984 (11. évfolyam)
1984 / 1. szám - Tabajdi Csaba: A szocialista országok közötti kulturális kapcsolatokról
viszonyaiból fakad, tehát a rendszerhez való tartozás objektíve determinált, független az adott ország szubjektív vezetésétől. „Kívülállás” esetén is része a rendszernek, csak nem tartozik az együttműködő államok kategóriájába. „Ob- jektivizálódott, azaz történelmileg konkrét, valóságos rendszer, akkor természetszerűen relatív önállósággal és öntörvényűséggel is rendelkezik.”5 A világrend- szert érő hatásokat a rendszeralkotó államok átalakítják, de a külvilág impulzusaira adott válasz nem törvényszerűen egyezik meg országonként, nem jelent azonos reagálást (az állami-nemzeti érdekek eltérése, szubjektív megítélés stb. miatt). A szocialista országok rendszere nyitott:- Potenciálisan új elemekkel bővülhet (új országok csatlakozása).- Törvényszerűen kapcsolatot tart fenn más társadalmi-gazdasági alakulathoz tartozó országokkal is. (Különösen igaz ez kulturális téren.)- A rendszer maga nem jelent automatikus érdekegyezést a rendszeralkotó államok között. A szocialista világrendszer szuverén államokból áll, nincs olyan központi, integratív erő, mint egy országon belül az államhatalom. Ezért egy állam szintetikusabb, zártabb, organikusabb (különösen nemzetállam esetén), mint a világrendszer, amely mindig törvényszerűen összetettebb, nyitottabb. Az együttműködés nem kritériuma a szocialista világrendszerhez való tartozásnak, de hosszú távon nehezen tartható fenn a rendszerhez való tartozás és az együttműködési készség hiánya: az egyes állam belső építése torzul, hiszen objektív érdekei az együttműködés mellett szólnak. A világrendszer erősségét az mutatja, hogy az egyes országok szocializmust építő programjához milyen hatékony együttműködési kereteket képes biztosítani.- Az előbbiekből eredően a rendszer erőssége, organikus jellege az objektív és a szubjektív elemek dialektikus egységétől, az együttműködés intenzitásától függ. A rendszeren belül az adaptációs képesség országonként, társadalmi szféránként eltérő jellegű. Az együttműködő országcsoport belső összeforrottsága, kohéziós ereje politikai és katonai téren a legerőteljesebb, az érdekütközések, eltérések a gazdaságban jelentkeznek inkább; a nemzeti jellegzetességek pedig a kulturális téren markánsabbak, itt manifesztálódásuk lehetősége törvényszerűen erősebb. A szocialista országok kulturális együttműködésének funkciói A szocialista országok kulturális együttműködésének funkciói közül ki kell emelni azt, hogy a szükséges informatív követelményeket alapvetően az ugyanahhoz a társadalmi formációhoz tartozó szocialista országok tapasztalataiból meríthetik. A szelekciós-regulatív funkció szűrő-szabályozó jellege a szocialista országok esetében is úgy működik, hogy az azonos társadalmi formációhoz tartozó erősebb affinitású országok kulturális anyagából választanak elsődlegesen. A szocialista országok kulturális kapcsolatainak sajátossága abban jut kifejezés7
