Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1984 (11. évfolyam)
1984 / 1. szám - Dobozi István: A nemzetközi fejlesztési stratégia megvalósításának problémái a nyolcvanas évtized első harmadában
I. tábládat A nemzetközi fejlesztési stratégia főbb mennyiségi célkitűzései a fejlődő országok11 vonatkozásában ( százalék) Évi átlagos növekedési ütem 1980 és 1990 között Bruttó hazai termék 7 Egy főre jutó bruttó hazai termék 4.5 Mezőgazdasági termelés15 4b Feldolgozóipari termelés0 9 Export 7,5' Import 8 A bruttó hazai termékben való részarány 1990-ben Bruttó hazai beruházás 28 Bruttó hazai megtakarítás 24 A külső pénzügyi források nagysága 1990-ben Nettó hivatalos fejlesztési segély 0,7 (a fejlett országok bruttó hazai termékének hányadában) “ A központi tervezésű fejlődő országok nélkül. b Bruttó termelés. c A kőolaj-exportáló országok nélkül. Forrás: Az International Development Strategy for the Third United Nations Development Decade alapján. Ebben az a felismerés tükröződik, hogy a második fejlesztési évtized célkitűzéseit azért sem sikerült maradéktalanul teljesíteni, mert azokat a nemzetközi gazdasági kapcsolatok létező rendszeréből kiindulva fogalmazták meg. A nemzetközi fejlesztési stratégia megvalósításának egyik legfőbb eszközéül a globális tárgyalásokat jelölték meg. A nemzetközi fejlesztési stratégia megvalósításához az alábbi főbb intézkedések fogalmazódtak meg: A nem^etkö^i kereskedelemben a fejlődő országokból származó importot fékező korlátozások csökkentése vagy megszüntetése; az integrált nyersanyagprogram életbe léptetése; az általános preferenciarendszer továbbfejlesztése; a fejlődő országok közötti kereskedelem ösztönzése és bővítése. Az iparosítás terén: a dinamikus komparatív előnyök elve alapján az ipari kapacitások egy részének átcsoportosítása a fejlődő országok javára; a gyors iparosítás finanszírozása hazai és nemzetközi forrásokból. A mezőgazdaság és az élelmezés területén: agrárreformok végrehajtása; a mezőgazdasági beruházások jelentős növelése, az élelmezési biztonság fokozása nemzeti és nemzetközi erőfeszítésekkel, a falusi körzetek integrált fejlesztése. A nemzetközi pénzügyi kapcsolatokban: a hivatalos fejlesztési támogatás arányának a stratégiában megjelölt szintre való emelése; a segélynyújtásban a legkevésbé fejlett országok előnyben részesítése; a nemzetközi és regionális fejlesztési intézményektől származó pénzeszközök jelentős növelése; a fejlődő orszá67