Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1984 (11. évfolyam)
1984 / 1. szám - Kiss J. László: A nyugatnémet pártpolitikai rendszer fejlődése a parlamenti választások tükrében
KISS J. LÁSZLÓ A nyugatnémet pártpolitikai rendszer fejlődése a parlamenti választások tükrében* A nyugat-európai országokban 1985-ban lezajlott parlamenti választások - a nemzeti sajátosságok sokfélesége ellenére - a második világháború utáni belpolitikai struktúrák átalakulási tendenciáiról tanúskodnak. Az első pillantásra szembetűnő azonban az észak-európai tőkés országok többségének konzervatív, míg a dél-európai szubrégió államainak szocialista-szociáldemokrata irányú fejlődése. E változások a valóságban egymástól eltérő politikai-társadalmi és gazdasági szerkezeteket takarnak, esetenként a fejlődési megkésettség különböző fokát, s ennek megfelelően a mélyreható gazdasági válság politikai áthidalására tett kísérletek különböző módozatait jelentik. Angliában és az NSZK-ban - a munkanélküliség növekedése ellenére - a munkásosztály számottevő politikai-gazdasági integrációjának, illetve számaránya csökkenésének, valamint a Munkáspárt kettészakadásának és a belsőleg megosztott SPD kormánypárti, politikai „elhasználódásának” lehettünk tanúi, amely a konzervatív „fordulat” kialakulásához vezetett. Ezzel szemben a dél-európai tőkés országokban (Franciaország, Spanyolország, Olaszország, Portugália, Görögország) a szocialista pártok éppen csak most kerültek hatalomra, s a kormányzati pozícióból kell szembenézniük egy rendkívül összetett, nemzeti és nemzetközi dimenziókat egyaránt felölelő válsággal. A legutóbbi nyugat-európai parlamenti választások tükrében jól megfigyelhető a társadalmi struktúrák és a gazdasági keretfeltételek megváltozásával a második világháború utáni pártpolitikai és választási intézményrendszer eróziója, a központi hatalommal szemben a parlamenten kívüli erők és mozgalmak, a helyi politika megerősödése, a hagyományos politikai pártok azonosságának és funkcionális szerepének módosulása, az állami döntési centralizmus kül- és belpolitikai korlátozódása. Ezzel egyidejűleg azok a törekvések is megmutatkoztak, * A tanulmány egy rövidített változata megjelent a Propagandista 1983. 4. számában. 42
