Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1984 (11. évfolyam)

1984 / 1. szám - Tolnay László: A NATO katonapolitikájának és katonai doktrínájának alapjai

se a hagyományos eszközök terén új opciók kialakítását tette lehetővé. Ezt alapul véve sokan (bár kritikai észrevételekben ezúttal sem volt hiány) a NATO doktrinális és hadászati problémáinak jelentős részét ezek révén látták megoldhatónak. Sőt, a NATO-szakértők között olyan is volt, aki még ennél is tovább ment, és kijelentette, hogy a műszaki fejlődés figyelemreméltó folyamata eljuttathatja a NATO-t a hagyományos hadviselés igazi forradalmának küszöbéig,22 és ezen keresztül az „atomelrettentés” jelentőségének felülvizsgálata is napirendre kerülhet.

Kifejtették, hogy az új technika által biztosított rendkívül nagy találati pontosság segítségével megnő a kis és önálló egységek rugalmassága és pusztító ereje, amellyel szemben a „rejtőzés, a háttérrel való összeolvadás és a mozdulatlanság” látszik a legcélszerűbbnek, vagyis az új fegyverek az „elrettentésen” alapuló védelemnek kedveznek. Ezzel áll összefüggésben, hogy az új hagyományos technika legelőnyösebb felhasználási lehetőségeit elsősorban Nyugat-Európa központi térségeiben látták, ahol ennek révén - mint kifejtették - ellensúlyozhatják a Varsói Szerződés „gyalogságban, tüzérségben és harckocsikban mutatkozó fölényét”.23

Az új hagyományos fegyverzettechnika európai rendszerbe állításával kapcsolatban a NATO szakértői rámutattak arra is, hogy i. lényegesen csökkenthető a járulékos károkozás konvencionális háború esetén, ami lehetővé teszi, hogy megváltoztassák Nyugat-Európa lakosságának magatartását egy lehetséges fegyveres konfliktussal szemben; 2. az új fegyverrendszerek némelyikének viszonylag csekélyebb ára módot nyújt arra, hogy ezekre olyan viszonyok között is szert tegyenek, amikor növekszik a kormányokra nehezedő nyomás a katonai költségvetések csökkentése végett.

Mindezek összességeként feltételezték, hogy Nyugat-Európában növelhető lesz a hagyományos „elrettentés” hitelképessége, és csökkenthető az atomfegyverek felhasználásának valószínűsége, ami előnyösen hathat az atomfegyverek első- kénti alkalmazásával kapcsolatos elvek felülvizsgálatára, és megkönnyítheti az atomfegyvermentes övezetek kialakítását is Közép-Európában.24 Egyes szakértők rámutattak továbbá arra, hogy az új konvencionális fegyverek megjelenése és rendszerbe állítása előnyös hatást gyakorolhat a hadászati fegyverek szférájára is, mivel redukálja azt a nyomást, amely a lényegi erőegyensúly feltételei között a „kiterjesztett elrettentéssel” kapcsolatban az Egyesült Államokra nehezedik.

Az atomfegyverekkel és az új típusú hagyományos eszközökkel kapcsolatban kialakult új keletű elképzelések azonban - éppúgy, mint korábban - ezúttal sem oldhatták meg a NATO „elrettentéssel” és „rugalmas reagálással” kapcsolatos megújuló problémáit. Az egymásra épülő két koncepció már megközelítésében alapvetően hibás volt: Európában a tartós biztonság csak katonai eszközökkel nem érhető el.

40