Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1984 (11. évfolyam)
1984 / 1. szám - Tabajdi Csaba: A szocialista országok közötti kulturális kapcsolatokról
TABAJDI CSABA A szocialista országok közötti kulturális kapcsolatokról Több mint három évtizedes együttműködésük során a szocialista országok a kulturális kapcsolatok területén is jelentős eredményeket értek el. Ennek alapját néhány általános szocialista internacionalista elv (egyenlőség, kölcsönösség, segítségnyújtás, a legjobb alkotások bemutatására való törekvés a kulturális csere során stb.) képezte. Napjainkig ezen elvek megvalósulását egy gyakorlati alapokon működő mechanizmus szolgálta. A fejlődés logikája azonban éppen az, hogy a pragmatizmus a dolgokat csak bizonyos bonyolultságig képes többé-kevésbé irányítani. Egy minőségileg más, intenzívnek nevezett szakaszra való áttérés során kitűnik, hogy a folyamatok dinamizmusának fenntartása, a minőségi változás elérése, elképzelhetetlen szemléletváltás nélkül, s nem elegendő csak a szemléleti korszerűsítés emlegetése, hanem ezt az elméletben és a gyakorlatban egyaránt valóra kell váltani. E tanulmány a szocialista országok egymás közötti kulturális kapcsolatait vizsgálja. A nemzetközi kulturális kapcsolatok történetében a szocialista országok kulturális együttműködésének lényegét az határozza meg, hogy egy új társadalmi-gazdasági alakulathoz, a szocializmushoz kötődik. A szocialista kulturális együttműködésben jelen vannak - és teljes joggal vesznek részt - az ezekben az országokban meglevő kortárs haladó nem szocialista, demokratikus kulturális áramlatok is. A lenini tanítás szellemének megfelelően az új társadalmi rendszernek föl kell használnia szellemi fejlődéséhez az emberiség történelmének minden haladó értékét. Ez vonatkozik nemcsak a múlt nagy kulturális értékeire, hanem a jelenkoriakra is. Tehát a szocialista országok kulturális együttműködése tartalmilag nem homogén, nem „tisztán” szocialista. A szocialista nemzetközi kapcsolatok sajátosan érvényesülnek a kulturális együttműködésben. A kultúra1 jellegzetességei következtében az automatizmusok és a tudatos szervezettség, szabályozás viszonya, az egységesedés és differenciálódás dialektikája más, mint a nemzetközi élet más területein, például a politikai 3
