Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1984 (11. évfolyam)

1984 / 1. szám - VITA - Valki László: Elsődlegesek-e a nemzetközi termelési viszonyok?

A Bevezetésben Marx - mint ismeretes - hozzálátott, hogy felvázolja tervezett nagyszabású munkájának struktúráját. Néhány fogalomról - így a termelésről, valamint a termelésnek az elosztáshoz, cseréhez és a fogyasztáshoz való viszonyáról - összefüggő fogalmazványt írt, a termelési viszonyokat azonban itt még csak a kidolgozandó vázlatpontok egyikeként említi. Ezek között valóban szerepel „a termelés nemzetközi viszonya” megjelölés, anélkül azonban, hogy bármit is közölne annak mibenlétéről. Hogy milyen tartalommal akarta azt megtölteni, s főleg, hogy a nemzetközi viszonyt tekintette volna a nemzetivel szemben elsődlegesnek, meghatározónak, arra nézve semmilyen utalás sincs a szóban forgó szövegkörnyezetben.

Hol tesz említést Marx „levezetett, átvitt, nem eredeti termelési viszonyokról” ? Ugyanitt, de megint csak nem említi, mit is ért ezeken. Az említett vázlatpontok után ugyanis következik néhány összefüggéstelen, „nóta bene” mondat, amelyeket - mint Marx írja - „itt meg kell említeni és nem szabad elfelejteni”. Az elsőben a háború gazdasági viszonyaira, a másodikban „az ideális történetírásnak a reálishoz való viszonyára” utal. Az Ágh Attila által hivatkozott harmadik részlet így hangzik: „Másodlagos és harmadlagos dolgok, egyáltalában levehetett, átvitt, nem eredeti termelési viszonyok. A nemzetközi viszonyok közrejátszása ebben.”- Nem tudni, mire gondolhatott Marx ezzel az odavetett megjegyzéssel, hiszen - tudomásom szerint - sohasem tért vissza rá. Szövegszerűen semmi bizonyíték sincs arra, hogy a nemzeti termelési viszonyokra gondolt volna, s arra sincs, hogy ez utóbbiak valamilyen okból háttérbe szorulnának a nemzetközi termelési viszonyokkal szemben. (A Bevezetés egyébként mindörökre befejezetlen maradt. Maga Marx természetesen nem akarta publikálni; utóbb Kautsky fedezte fel hátrahagyott iratai között, és tette közzé a Neue Zeitben, nyilván az összefüggő szövegrészekre tekintettel.)

Hogy mennyire különbözőképpen lehet ilyen vázlatpontokat értelmezni, arra jellemzésül hadd utaljak a legnagyobb elméleti érdeklődést eláruló szovjet nemzetközi jogász, G. I. Tunkin megállapítására. A nemzetközi jognak a felépítményben elfoglalt helyét vizsgálva kifejtette, hogy a nemzetközi gazdasági kapcsolatok tekinthetők másodlagos termelési viszonyoknak, míg az elsődlegesek a belsők, tehát azok, amelyek egy-egy államon belül léteznek. Ő tehát éppen fordított következtetésre jutott, mint Ágh Attila, ugyanazt a „lelőhelyet” idézve.2

Amikor Marx más helyen meghatározta a „termelési viszony” fogalmát, már nem találunk előtte jelzőt, tehát nem tesz említést „nemzeti” vagy „nemzetközi” termelési viszonyokról. A jól ismert definíció ugyanis a következőket tartalmazza: „Életük társadalmi termelésében az emberek meghatározott, szükségszerű, akaratuktól független viszonyokba lépnek, termelési viszonyokba, amelyek anyagi termelőerőik meghatározott fejlődési fokának felelnek meg. E termelési viszonyok összessége alkotja a társadalom gazdasági szerkezetét, azt a reális bázist, amelyen egy jogi és politikai felépítmény emelkedik . . .”3

Nincs szó itt arról, hogy Marx különbséget tenne a termelési viszonyok

IJ9