Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1984 (11. évfolyam)
1984 / 1. szám - SZEMLE - Perc L. László: A változás évei Spanyolországban
A szocialista kormányzat ezt a helyzetet figyelembe véve célul tűzte ki az ország fegyveres erőinek a kor és a spanyol helyzet követelményeinek megfelelő fejlesztését. Programadó beszédében Felipe González hangsúlyozta bizalmát és szolidaritását a fegyveres erők iránt, „melyek tiszteletre méltó hivatásán nem ejtett foltot kisebb csoportok viselkedése”. A kormány a költségvetésben növelte a katonai kiadásokat, kilátásba helyezte a tisztikar anyagi helyzetének javítását és a fegyverzetek modernizálását. Bizonyos jelekből ítélve a szocialista kormányzat a korábbinál határozottabban óhajtja érvényre juttatni az álláspontját, bizonyos kockázatot is vállalva, így például az „F - 23” puccs kapcsán a katonai bíróság nevetségesen enyhe ítéleteit megsemmisítve, végül is polgári bíróság hozott sokkal súlyosabb ítéleteket az ügyben. 1983 szeptemberében rövid úton leváltották Fernando Soteras Casa- mayor tábornokot, a VII. katonai körzet (Valladolid) főkapitányát, aki egy folyóiratban az elítélt puccsisták iránti leplezetlen szimpátiájának adott hangot. Ezenkívül az elmúlt időszakban több más jel is mutatta a kormány magatartásának határozottabbá válását. Mindez azonban még korántsem jelenti azt, hogy gyors és teljes fordulatra lehetne számítani a polgári hatalom és a fegyveres erők viszonyában. Az a bizonyos „katonai árnyék” nem oszlott el még teljesen, sőt időnként hallható a retrográd militarista elemek „kardcsörtetése” is. Külpolitikai célkitűzések A szocialista kormányzat eddigi, egyéves működése arról tanúskodik, hogy a külpolitikában az atlantizmus szellemének térhódítása nem rekedt meg Calvo Sotelo kormányánál. Mind több jel mutat arra, hogy Felipe González kormányának álláspontja alapvető külpolitikai kérdésekben is lényegesen eltér attól, amit a PSOE ellenzéki politikai erőként a választási kampányban ígért és hirdetett. A kormányprogram parlamenti vitájakor elmondott beszédében Felipe González „pártkoncepcióktól” mentes és „Spanyolroszág állandó érdekeit szolgáló” külpolitikai irányvonalról tett említést.9 Plangsúlyozta az ország európai elhivatottságát és azt, hogy Spanyolország szerves része a nyugati világnak. Beszédében kilátásba helyzete, hogy a kormány ebben a szellemben tanulmányozza majd az Egyesült Államokhoz fűződő kapcsolatokat is. A NATO-ról szólva pedig - a népszavazás említése nélkül - megállapította: „A spanyol népnek tett ígéretek szemszögéből vizsgálva, újra tanulmányozni fogjuk az előző kormánynak a NATO-ra vonatkozó döntését.” Az új kormány programjában közelebbi célként jelölte meg a szomszédos országokkal - Portugáliával, Franciaországgal és a Maghreb-országokkal - a kapcsolatok erősítését. A jószomszédság politikájának alakításában megkülönböztetett figyelmet fordítanak a Portugáliához fűződő viszonyra - ígérte a kormány- program. 102
