Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1983 (10. évfolyam)
1983 / 4. szám - Gazdag Ferenc: A változás korlátai: Mitterrand külpolitikája 1981-1983 között
11 V. Laitlan: Mitterrand as a role model. Nesweek, 1982. május 3. 12 Jellemzőek a helyzetre Jean Gandois-nak, az államosított vegyipari óriás, a Rhone-Poulenc elnökének az 1982 nyarán történt lemondását indokló szavai: „Olyan politika foglyává váltam, amelyet már nem tudtam támogatni. Megpróbálni javítani a versenyképességet és közben védelmezni a munkahelyeket, olyan volt ez, mint egy hurok a nyakam körül.” F. Paint on — W. Blaylock- J. Bonfante: A Tale of 219 cities. Time, 1983. február 21. 13 Wir gehen unseren Weg weiter. Der Französische Premierminister P. Mauroy über die Politik der Linksregierung in Frankreich. Der Spiegel, 1982. 40. sz. 14 Le Monde, 1981. január 25. 15/. Huntsfnger: La polititique extérieure du Parti socialiste. Politique Ét rangere, 1982. 1. sz. 16 Uo. « Uo. 18 Uo. 1» Uo. 20 M. Ley marie: Emancipations sociales et nationales, Bougival 82. La Nouvelle Revue Socialiste, (a továbbiakban: NRS) 1982. 59. sz. 21 Uo. 22 Y. Lebas: Face a la crise, un nouvel internationalisme. NRS, 1982. 59. sz. 23 A nyugat-európai baloldal és a válság rendkívül összetett viszonyáról és a francia kísérlet tanulságairól lásd E. Hobsbawm: The State of the Left in Western Europe. Marxism Today, 1982. október. 24 Gyakran idézik F. Mitterrand formuláját: „Amikor az Egyesült Államok és a Szovjetunió nem értenek egyet, az rossz a többi ország számára. De ha egyetértenek, az sem jobb.” 25 D. Moisi: Mitterrand’s foreign policy: the limits of continuity. Foreign Affairs, 1981/82. 2. sz. 26 Du conflit Est-Ouest au dialogue Nord-Sud: la voie a suivre. Entretien avec André Fontaine. Politique Internationale, 1982. 15. sz. 27 „Szocialista szempontból Európa döntő lesz. Európában vannak a nagy politikai demokráciák, itt vannak az Egyesült Államok és Japán kivételével a nagy ipari társadalmak, itt szerezte a munkásosztály a legnagyobb érettséget és a legtöbb tapasztalatot, itt kerülnek az ideológiák a legélesebben szembe egymással, itt a legnyilvánvalóbb a szembenállás. Mindezek miatt az, ami Európában történik, döntő. Ki kell tehát fejleszteni Nyugat-Európa egyéni jellegét, és ugyanakkor a két Európa kapcsolatait is. Az, ami ma Franciaországban történik, hatalmas kockázat: ha elbukunk, egy út lezárul; ha sikerül kivezetnünk Franciaországot a gazdasági és társadalmi válságból, nyilvánvaló, hogy ennek a lehető legnagyobb visszhangja lesz a válságból kivezető utakról folytatott vitában.” J. Huntsfnger: i. m. 28 Pierre Mauroy kormányprogramja. Nemzetközi Szemle, 1981. július. 29 B. Adrien: La France et les interrogations allemandes. Politique Étrangere, 1982. 4. sz. 30 D. Moisi: i. m. 31 K. Seitz: La coopération franco-allemande dans le domaine de la politique de sécurité. Politique Et- rangere, 1982. 4. sz. 32 Az 1963-as francia-nyugatnémet szerződés 20 éves évfordulójára jelentette meg a francia-nyugatnémet intézet a két ország kapcsolatait taglaló tanulmánykötetét; R. Picht (szerk.): Das Bündnis im Bündnis. 1982. 33/. Isnard: Défense et continuité. Le Alonde, 1981. szeptember 16. J. Soppelsa-J.-F. Bureau: Paix, désarmement et sécurité en Europe. NRS, 1982. 56. sz. 34 Journal Officiel, 1976. július 20. 3700. 1., továbbá lásd P. Lellouche: La sécurité de l’Europe dans les années 80: essai de Synthese et de prospective. In La sécurité de l’Europe dans les années 80. Párizs, 1980. 35 W. Schütze: Die Verteidigungs- und Sicherheitspolitik Frankreich unter Francois Mitterrand. Information-, 1982. június. 36 J. Touscoz: Le Parti Socialiste Franca is et la coopération avec le Tiers Monde. Politique Étrangere, 1981. 4. sz. 87 Le Alonde, 1982. október 10—11. 38 There must be an end to the war. Socialist Affairs, 1982. 3. sz. 39 Y. Lebas: i. m. 40 Journal Officiel, 1982. június 23. 3783—3787. 1. 41 P.-M. de la Gorce: Atlantisme et tiers-mondisme. Le Figaro, 1981. augusztus 27. 42 Franciaország 1980-ban a GDP 0,83 százalékát fordította segélyekre. 43 J-P. Cot: La France et l’Afrique: quel changement? Politique Internationale, 1982/83. 18. sz. 44 Uo. 45 „Igyekszünk feszültségmentesíteni ezt a relációt, tudomására hozva Tripolinak, hogy a magunknak járó önmegbecsülés kívánalmán túl nincs okunk az ellenségességre. Ugyanakkor Líbia elképzelései legszorosabb szövetségeseinket érintik, és olyan egyenetlenségeket szítanak a kontinensen, amelyekben mi is érintve vagyunk.” Uo. 46 Un entretien avec M. Claude Cheysson. Le Alonde, 1981. május 28. 43
