Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1983 (10. évfolyam)

1983 / 1. szám - Borsi Emil: Főbb tendenciák a szocialista közösség államai közötti kapcsolatokban a hetvenes-nyolcvanas évek fordulóján

foglalásai azonban azt is hangsúlyozzák, hogy az előrehaladás az integráció fejlesztésében nem jelentheti a nemzeti tényezők figyelmen kívül hagyását.

Az erőteljesebb integráció nem jelenthet elzárkózást sem. Mindazokkal az erőkkel (államok kormányaival, társadalmi-politikai mozgalmakkal stb.) az együttműködés fenntartására és szélesítésére törekszünk, amelyek hajlandók a béke, a kapcsolatépítés és a társadalmi haladás érdekében tevékenykedni.

A Magyar Szocialista Munkáspárt, a Magyar Népköztársaság kormánya a szocialista közösség többi tagjával szoros együttműködésben tevékenykedik az előttünk álló feladatok megoldásában. Kádár János mondotta felszólalásában az SZKP XXVI. kongresszusán: „Építőmunkánkban éppúgy, mint általános nemzetközi tevékenységünkben, támaszkodunk a szocialista közösség, a Varsói Szerződés Szervezetében, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában egyesült országok együttműködésében rejlő hatalmas erőre... A baráti szocialista országokkal megvalósuló szoros együttműködésben különleges jelentőséget tulajdonítunk az MSZMP, az SZKP, a magyar és a szovjet nép sokoldalú kapcsolatainak, megbonthatatlan barátságának... A Szovjetuniót és a Magyar Népköztársaságot, a szocialista közösség országainak népeit összeköti céljaink és alapvető érdekeink azonossága. Közösek örömeink, gondjaink is. Mindnyájan tudjuk, hogy összefogásunk, egységünk, együttműködésünk meghatványozza erőinket, ezért minden igyekezetünkkel annak bővítésére törekszünk.”14

1 Részlet egy nagyobb tanulmányból, amelyet a szocialista országok tudományos akadémiái sokoldalú együttműködése keretében tevékenykedő „Szocialista világrendszer” problémabizottság III. számú albizottsága vitatott meg 1982. szeptember 7-én Budapesten. A megvitatott tanulmány címe: „Az új típusú nemzetközi kapcsolatok fejlesztésének útjai és problémái”.

2 Borsi Emil: A szocialista országok államközi kapcsolatainak fejlődése. Külpolitika, 1980. 2. sz.

45-64. 1. .... ..

3 V. I. Lenin: Még egyszer az oktatásügy nemzetiségek szerinti szétválasztásáról. Lenin Összes Művei, 24. köt. Kossuth Könyvkiadó, 1970. 233. 1.

4 Narodnoje hozjajsztvo sztran-cslenov Szovjeta ekonomicseszkoj vzaimopomoscsi. Sztatisz- ticseszkij szbornyik. Moszkva, 1979. 266. 1.

5 Sztatiszticseszkij Jezsegodnyik sztran cslenov Szovjeta ekonomicseszkoj vzaimopomoscsi. 1981. Moszkva, Finanszi i Sztatisztika, 1981. 334. 1.

6 Új barátsági és együttműködési szerződések szocialista és szocialista orientációt követő országok között: 1977. július 18. - Vietnam és Laosz; 1978. december 5. - a Szovjetunió és Afganisztán; 1979. február 18. - Vietnam és Kambodzsa; 1979. február 19. - az NDK és Angola; 1979. október 4. - Bulgária és Laosz; 1979. október 25. - a Szovjetunió és a Jemeni NDK; 1979. november 10. - az NDK és a Szocialista Etiópia; 1979. december 3. — a Szocialista Etiópia és a Jemeni NDK; 1979. december 3. - Mongólia és Vietnam; 1980. február 14.- Csehszlovákia és Vietnam; 1980. március 18. - az NDK és Kambodzsa; 1981. október 9.

— Magyarország és Angola; 1981. november 11. — Bulgária és a Jemeni NDK.

7 Közlemények a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának XXXV. ülésszakáról. (1981. július 2-4.) Népszabadság, 1981. július 7.

8 Púja Frigyes: A magyar külpolitika. Kossuth Könyvkiadó, 1980. 83. és 89-90. 1.

9 Az SZKP KB Politikai Bizottsága az 1981. évi krími találkozóról. Pravda, 1981. augusztus 231 $